Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

III. BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA - AJÁNLÓ SOROK VÁSÁRHELYI PÁL HÁROMSZÖGELÉSRŐL ÍRT MUNKÁJA ELÉ

AJÁNLÓ SOROK VÁSÁRHELYI PÁL HÁROMSZÖGELÉSRŐL ÍRT MUNKÁJA ELÉ Üdvözölni lehet azt a kezdeményezést, hogy Vásárhelyi Pál "Bevezetés a háromszögelés gyakorlatába" című munkája magyar nyelven a szakmatörténet iránt érdeklődő szakemberek kezébe kerüljön. Vásárhelyi Pál kiváló vízmérnök munkássága a Tisza, az Al-Duna és más folyók szabályozásában és felmérésében közismert, de csak kevesek tudják, hogy mérnöki gyakorlatának első évtizedében milyen geodéziai munkákban vett részt és alkotott maradandót ezen a téren is. Az életút ismeretéhez ennek a korszaknak jelentős munkája is hozzátartozik, és ezt a hiányzó láncszemet pótolja a szóbanforgó háromszögelési utasítás közzététele. Vásárhelyinek ez a munkája a bibliográfiai felsorolások között szerényen meghúzódott, pedig nagyobb figyelmet érdemelt volna a háromszögelő utódok részéről is. Háromszögelési utasításnak minősítettük ezen írását, ami csak részben igaz, mert annál több. Az utasításnak megfelelő fejezetek mellett nagyon sok a végrehajtónak adott tanács, a kivitelezést elősegítő ötlet. Az utasításszerű részét 150 évvel később olvasva, meglepődve ismerjük fel, hogy alapvető észrevételei még ma is helytállóak. Bár korunkban a háromszögelési utasítások hozzá képest sok újat tartalmaznak, hiszen az eszközök és technológiák terén - különösen az utóbbi évtizedekben - jelentős változások történtek, de az alapok változatlanok. A részletesen, talán még túlzott alapossággal is magyarázott külpontos mérések, barometrikus magasság-meghatározások, a papírbeszáradás figyelembevétele, a fénytörés és refrakció stb. egy évszázadon át változatlanul megállta a helyét. Lapozgatva Vásárhelyi háromszögelési utasítását megtudjuk belőle, milyen ismerettel rendelkeztek elődeink. Fölvetődhet az a kérdés is, hogy hol szerezhette háromszögelési ismereteit, hiszen abban az időben Magyarországon háromszögelő hivatal még nem létezett. Kétségtelen, az első alaposabb ismereteket Huszár Mátyástól kapta, akinek már volt egy szerényebb írása is a mérési eljárásokról, de ez kielégítő választ még nem ad, mivel mérnöki képesítését ő is ugyanott szerezte néhány évvel előbb. Ez idő tájt a Monarchia egész területére kiterjedő katonai felméréseket végeztek. Ezekhez a térképezésekhez a háromszögelést a bécsi katonai földrajzi intézet mérnökei végezték. Több magyar származású is volt a soraikban. Vásárhelyi ezek munkáit jól ismerhette, dolgozatában több esetben hivatkozik is a német és az osztrák háromszögelők írásaira. (Burkhardt Tobias Mayer, Winkler, Lindauer, Kästner, Reimond). Nemcsak hivatkozik azonban rájuk, hanem ahol véleménye az övékétől eltér, vitába is bocsátkozik velük (pl. Joh. Zolderrel és Stovischitz osztrák katonai térképésszel). Az említetteken kívül külföldi utazása során kapcsolatba kerülhetett a francia háromszögelőkkel is. írásából kitűnik, hogy ismerte az akkori vitát a Föld alakjával és a mérési módszerekkel kapcsolatban. A helyenként megtalálható hivatkozások közvetve igazolják, hogy Vásárhelyi Pál a korszak nagy látókörű, gazdag ismeretanyaggal rendelkező mérnöke volt. Dolgozatában nagyobb tudásról tesz tanúbizonyságot, mint amennyit a pesti mérnökintézetben volt tanáraitól Rausch Ferenctől, Schmiedt Györgytől kaphatott. Mindezek ismeretében állíthatjuk, hogy Vásárhelyi Pál korának nemcsak kiváló vízmérnöke volt, hanem a háromszögelés terén is nagyot alkotott, és ezért kell üdvözölni azt a kezdeményezést, hogy ez a tanulmánya szélesebb körben hozzáférhető legyen. Raum Frigyes