Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)
III. BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA - VÁSÁRHELYI PÁL ÉS A MAGYARORSZÁGI FOLYÓFELMÉRÉSEK (TANULMÁNY)
Az első modern módszerességgel és alapossággal készült felmérés 182l-ben kezdődött Huszár Mátyás vezetésével 54 , amikor őt a Körös-Berettyó-völgy egységes térképének elkészítésével bízták meg. Munkatársai között ott találjuk Vásárhelyi Pált is, aki a kiváló mérnök, Huszár Mátyás irányításával elsőrangú szakemberré érett. A munkát a szegedi alsóvárosi templomnál kezdték. Az 1823-ban befejezett felmérés eredményeit 68 db, 1:36.000 méretarányú, színezett térképlapon rögzítették 55 . A Duna felmérése Huszár Mátyást és csapatát a Körösöktől a Dunához vezényelték. Az itt végzett mappációs munkáknak vezetője 1829-ig Huszár Mátyás volt. A felméréseket végzők teljesítményéről az igazgató mérnök jelentéséből tudunk. Az 1828. esztendőben "13 Duna mérő és két figuráns mindenik külön asztallal" dolgozott, "és elvégeztek öszvessen 280 Szektiokat, 75 Pótlékokkal, azaz 355 darab Szektiókat " 56 . 1823-30-ig pedig Dévénytől Péterváradig kb. 196 ezer négyzetmérföldnyi területet 2 444 felvételi szekción mértek fel topográfikusan 57 . 1829-ben Vásárhelyi Pált nevezték ki a Duna-mappáció igazgató mérnökévé, aki feladatát még körültekintőbben végezte, mint elődje. Míg u.i. Huszár Mátyásnál az árterületeket csak helyenként mérték fel, addig Vásárhelyi az egész árterület felmérését fontosnak tartotta 58 . Éppen ezért 1830-ban Dévénytől Péterváradig ismét ellenőrizték és kiegészítették az előbbi felvételeket, majd 183l-l838-ig a Petronelltől a Traján császár által építtetett hídig az AlDunán hydrometriailag is gondosan felmérték a folyót: Vízsebesség- és vízmélységméréseket végeztek, szinteztek, hossz- és keresztszelvényeket készítettek. Az egyes kritikus vagy örökké változó szakaszokra - pl. a Szigetközbe - többször visszatértek. 1838-ban a jeges árvíz okait és következményeit vizsgálták Dévénytől Péterváradig. Vénektől Bajáig vízemésztési és vízsebességi keresztszelvényeket készítettek, valamint a váci és soroksári Duna-ágban, azokon a helyeken, ahol a közelben nem volt stabil építmény, 17 db kő fixpontot helyeztek el, s ezeknek egymáshoz való viszonyát meghatározták 59 . A Duna-mappáció második szakaszát, a szabályozáshoz szükséges szintezések felülvizsgálatát, a fixpontok és a vízmércék elhelyezését 1835-45-ig Hieronymi Ottó 60 vezette. A Tisza felmérése ,4 Lipszky János, a nádor segédtisztje, 1806-ban kiváló térképet készített, melynek helymeghatározásait a budai csillagda segédcsillagásza végezte. Huszár Mátyás 1799-ben egy félévet dolgozott mellette. (Bendefy László: A szintezési munkálatok Magyarországon 1820-1920. Bp.1958.) " MOL S 80.Tisza mellékfolyói 54. ' 6 MOL C 128. Dir. in hydr. et aed Duna 1829. 264. " Hieronymi Ottó 1840. márc. 31-én írt jelentése. MOL S 81. Vízrajzi Int. 2 Les. Duna és mellékfolyói. 58 u.o. " U.O.. 60 Hieronymi Ottó Ferenc 1803-ban Győrött született és tanult, majd az Institutum Geometricumban 1823 dec. 1-én földmérői oklevelet kapott. A Duna-mappációnál Vásárhelyi munkatársa és helyettese, majd 1846-tól utóda. 1842-ben a Béga csatorna munkálatainál ideiglenes igazgató mérnök. 1837-1841., majd 1844-46. a pozsony-nagyszombati ló vasút tervezője és építője. 1848-ban Széchenyi István a közmunka és közlededésügyi minisztérium vasútépítési osztályának vezetőjévé nevezte ki. 1849-ban igazgató főmérnök, rövid ideig Görgey hadtesténél hadmérnökként is működött. A szabadságharc után meghurcolták, a vizsgálati fogság és az Al-Dunán szerzett betegsége következtében 1850. április 30-án meghalt.
