Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)
II. A TISZA FOLYÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSÁNAK TERVEZETE - VÁSÁRHELYI PÁL TISZA-SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJA (TANULMÁNY)
Vásárhelyi Pál és Pietro Paleocapa tervének összehasonlítása Mindketten ugyanazon úton-módon látják a problémák megoldását: töltések közé kell fogni a folyót annak teljes hosszában, és átvágásokkal kell a nagy kanyarulatokat megszüntetni, hogy az árvizek lefutását megkönnyítsék. A két elgondolás között mind a töltésvonalak egymástól való távolságát, mind pedig az átvágások számát illetően - jóllehet manapság többen a két terv rokonságát hangsúlyozva nem ezt sugallják - Jelentős különbség van. Az átvágásokra vonatkozóan fontos megjegyezni, hogy a számok a két terv között nagyobb különbséget sejtetnek, mint ami a valóságban volt. Az általuk elért folyamrövidülés ugyanis Vásárhelyinél 458 km, Paleocapánál 205 km. Vásárhelyi ugyanis rövidebb, míg Paleocapa hosszabb átvágásokat javasolt. A töltésvonalak egymástól való távolságát illetően viszont fordított a helyzet: a két elgondolás között nagyobb a különbség, mint amit a számok mutatnak 36 . Ha figyelembe vesszük ugyanis, hogy Paleocapa a minimum-távolságot 200 öllel nagyobbra veszi, mint Vásárhelyi, és általában 500-800 ölet engedélyez, valamint azt a tényt, hogy a "gyakori és nagy kanyarok"-kal terhelt részeken - melyek az általa betervezett jóval kevesebb átvágás miatt a folyó jelentős szakaszára kiterjednek -, 1 000 ölnyi töltéstávolságot kíván meg, akkor a hullámtérnek átengedett terület nagysága nála már határozottan nagyobb, mint Vásárhelyinél. A Tisza-szabályozás mérlege A szorosan vett Tisza-szabályozást 1908-ban gyakorlatilag befejezték. A Tisza árvize azóta nem pusztított az Alföldön. A Tisza-völgy vízrajzi rendezésének koncepciójába szervesen illeszkedő öntözést azonban - a kétségtelenül szárazabbá vált Alföld öntözését 37 - azóta sem oldottuk meg 38 . Pedig amíg ez meg nem történik, a tágabb értelemben vett - Széchenyi és Vásárhelyi által megálmodott - Tisza-szabályozás befejezettnek nem tekinthető. Újabban vannak, akik - érthető módon - az ősi vad és érintetlen mocsár -és vízi világ iránti nosztalgiából a megvalósítottnál jobb szabályozási koncepciókat "találnak fel". Ezek tudományos értékére illusztráció képpen egy-egy érvüket megemlítjük. Van, aki úgy véli, hogy elég lett volna a törökkor előtti vízi állapotokat visszaállítani, a régi fokokat kiásni és kitisztogatni, az Alföldet fásítani, és az Alföld népe újra a régi meghitt békében élhetett volna a Tiszával és annak áradásaival 39 . Nem gondolnak arra, amivel Dr.Domokos Miklós úgy véli, hogy a két mérnök "csaknem azonos távolságban" javasolta a töltések megépítését. (Széchenyi és a Tisza-völgy rendezése. Magyar Hidrológiai Társaság Bp., 1991. 44.o.) 37 Tévednek azok, akik az Alföld kiszáradását kizárólag a Tisza-szabályozás rovására írják. 1801 -1846-ig - 45 év alatt 11 alkalommal pusztított aszály az Alföldön, és okozott akkora éhinséget, hogy sok szegény ember sásgyökérből és bengyeléből (vízparti növények gumója, gyökere) készített lepénnyel és elhullott állatok húsával tengette életét. (Érkövy Adolf: Az 1863. évi aszályosság a Magyar Alföldön. Pest, 1863.) 38 Megjegyzendő, hogy az öntözés kapcsán számos nem kifejezetten technikai problémát is meg kellene oldani: legyen az öntözővíz tiszta, olcsó, az öntözőrendszer fenntartási költsége elviselhető; a megtermelt gabonának legyen piaca, különben nem lesz az öntözésre fizetőképes kereslet. 39 Molnár Géza: A középkori vízrendszer összeomlása és az Alföld elmocsarasodása (Előadás). Megjelent: Mérlegen a Tisza-szabályozás. Bp. 1992. Ugyanez a szerző több cikket és előadást épített föl a "canalis" latin szó téves fordítására.(A Tisza-szabályozás történetéről. Természet Világa, 1991.jan.; Rendhagyó sorok a Tiszaszabályozás történetéről.). Szerinte a "canalis", ahogy L. F. Marsigli a fokokat nevezi (Danubius Pannonico-Mysicus Toml.Pars in.p.81.). emberek által ásott árok. Ezt a jelentést azonban kizárja Marsigli további szövege: "Si aqua decresceret plusquam sit altitudo C, denuo alter canalis Foch fieret, et sich usque ad fin em profunditatis lacus..." Magyarul: "Ha a
