Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)
II. A TISZA FOLYÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSÁNAK TERVEZETE - VÁSÁRHELYI PÁL TISZA-SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJA (TANULMÁNY)
Szetmihály hava 26-tól Mindszethó 15-ig és Sz. András hava 17-tól Karácson hó 14-ig a Tiszához utazott 29 . Rendkívüli felelősségét és a Tisza-szabályozás messzeható következményeit átérezve 1846. január elején kérvényt írt Széchenyi Istvánhoz, melyben két kívánságot fogalmazott meg: "Palliokapa velencei építési igazgató a maga útján utasíttatnék, hogy vizsgálati eljárásomat felvilágosító útmutatásával könnyitni és elősegítni ne terheltetnék". Továbbá szeretné, ha 1847. március hónapban "vagy egy más időben... országos költségen Olasz országba való küldetésemet kegyelmesen elhatároztatnék..." A levél bevezetőjében azt is megfogalmazza, hogy miért döntött így: "A Tisza tere sajátságánál fogva a töltések emelése egyik leglényegesebb részét és feladatát teszi a szabályozásnak; és jóllehet ezeknek tervezésében a mütan által szorosan kimutatott szabályokon kívül nem csak a tér fekvése, a víz ereje és természete, hanem még minden practicus műértőnek is e tárgyban könyvbe foglalt javallata és észrevételei is figyelembe vétettek, még is a Tisza szabályozás nagyszerűsége és a siker biztosítása követelik, hogy minden erre vonatkozó tapasztalásokat is ismeretünk, s következőleg okulásunk tárgyává tenni törekedjünk" 30 . Vásárhelyi tehát nem elégedett meg a szakirodalom tanulmányozásával, a "minden ...műértőnek", azaz gyakorlati szakemberek meghallgatásával, hanem fontosnak tartotta a hazai és külföldi tapasztalatok megismerését és gondos elemzését. A terv ismertetése Alapvetően a Tisza folyó "túlfejlett" kanyarulatainak átvágásával és a töltések építésével foglalkozik, és tematikailag négy részre osztható. A bevezető részben a folyó hidrográfiai leírását adja. Gyakorlatilag követi az "Előleges javaslat" gondolatmenetét. A Tiszát eltérő adottságai szerint hat szakaszra bontja. Figyelme kiterjed ezen szakaszok közép-szélességére, mélységeire, középsebességére, majd 17 helységnél a legnagyobb és legkisebb vízállás közti különbségekre. Ezt követően közli a "Tisza mérés alkalmával a víz ártér a tapasztalt emberek útmutatása szerint helységenkint felvétetett és kiszámíttatott" mértékét, majd hat pont vízemésztési adatait adja. Az átvágásokról szóló részt azzal kezdi, hogy megindokolja azok szükségességét: növekszik a víz sebessége és csökken a vízszint, ezáltal pedig az árvízveszély. Majd az átvágások kivitelezésének módját részletezi, végül azok számát is meghatározza ("a térkép szerint 101"). A töltéseket illetően az első kérdés, hogy milyen távol építsék meg őket. Vásárhelyi viszonylag közel a folyóhoz vezetné a töltéseket, amit a következőképpen indokol meg: "Ha a parttól túlságos távolban húzatnak, akkor azon kéntelenség áll elő, hogy a vízár előtt nagyobb s talán épen termékenyebb terület maradna nyitva...". Elgondolását még egy másik érvvel is alátámasztja: a Tisza partvidékének helyszíni vizsgálatából mindenki meggyőződhet, a szintmérési adatok pedig csalhatatlan kimutatják, hogy a part közelibe fekvő föld többnyire emelkedettebb, mint a távolabbi tér, melly gyakran 5-6-7 lábbal is alább esik a partiénál, s így semmi kétséget nem szenved, mikép a parttól renden túli távolságban Szeptember. Október. November. MOL C 64 1846.F.9.p.l2. MOL C 132 Helytartótanácsi Lt. Gr.Sz.I. a Közi. Biz. Elnöke.
