Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

I. A TISZVÖLGYI TÁRSULAT ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE ÉS A SZERZŐD VÉNY - 150 ÉVVEL EZELŐTT ALAKULT MEG A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT (TANULMÁNY)

jogi háttérrel a XIX. század első felében a Tisza mentén is több vízszabályozó társulat alakult, melyek fejlődése, miután Széchenyi Istvánt a Közlekedési Bizottmány elnökévé nevezték ki, új szakaszba lépett. Széchenyi István és a Tiszavölgyi Társulat "Ő Felsége legkegyelmesebb Fejedelmünk személyemmel parancsolván, az újonnan felállított országos bizottság elnökéül méltóztatott kinevezni. - E bennem helyzett bizodalomnak úgy gondolok legjobban megfelelhetni, ha mindenek előtt azon tájra fordítom figyelmemet, s oda pontosítom öszve csekély de ernyedetlen tehetségem jobb részét - hol anyagi tekintetben főkép a gyakori vízáradások miatt, leginkább sínlik a hon, s hová e ' kép leg elsőbben vinni segítséget kötelesség. E'táj pedig fájdalom nem más ! mint a Tisza völgye, hol legnagyobb számban üté fel lakhelyét a Magyar vér, s melly völgy czélszerű kézfogás, és vállvetés által valódi paradicsommá emelkedhetnék, holott ma köz tudomás szerint mindinkábbi sorvadásnak indul elibe"

4

. Az egész Tisza-völgy "roppant vízszerkezetének" szabályozását határozta el tehát Széchenyi István, amikor 1845-ben a Közlekedési Bizottmány élére került. A hallatlanul nagy és komplex feladatot - határozottan érezte és tudta -, csak akkor viheti sikerre, ha a munkák során érdekelteket egy átfogó szabályozási koncepciónak meg tudja nyerni

5

. Felszólítására Vásárhelyi Pál - a Tiszára koncentrálva - megírta a szabályozás alapelemeit és alapelveit tartalmazó tervezetét, az "Előleges javaslat"-ot. Ennek birtokában és Vásárhelyi társaságában szeptember 27 - tői október 16-ig "beutazva hazánk vízdúlta rónáit, hatályos szózatával tettre, és szövetkezésre lelkesíté annak lakóit, hogy az egyesült erő annál biztosabban küzdhesse le a romboló elem kártékony hatalmát"

6

. A tapasztalat mellette szólt, hiszen már sok szomorú kudarc bizonyította, hogy elszigetelt, össze nem hangolt védekezések nem vezethetnek eredményre. A megyék és városok birtokosai "elismervén a Tisza és azzal kapcsolatban lévő folyók szabályozásának nem tsak országos hasznát", hanem rájuk nézve is "boldogítólag és hasznos hatását", vízszabályozó társaságokat alakítottak. Az is nyilvánvaló volt, hogy az egységes terv és a lelkes Tisza menti társulatok még mindig nem biztosíthatták a sikert. Szükség volt egy, a munkákat összehangoló, irányító, a pénzeket kezelő és elosztó központi intézményre. Ezért 1946. január 19-re Széchenyi az érdekeltek képviselőit tanácskozásra hívta össze Pestre a Károlyi-palotába. A tanácskozást, mely január 20 tói -26-ig tartott, gondosan előkészítette. Első dolga szervező körútjáról visszatérve az volt, hogy a helyszínen kikristályosodott gondolatait, a szabályozás alapelveit egy röpiratban, az "Eszmetöredékek..."-ben' rögzítse és az érdekelteknek megküldje. így lehetővé tette, hogy a Pesten egybegyűltek előre felkészüljenek, és megbízóik érdekeit megfelelően képviselhessék. Széchenyi fél éves erőfeszítése és szervező munkája gyümölcseként 1846. jan. 26-án megalakult a Tiszavölgyi Társulat. Magyarországon a Tisza-völgy és mellékfolyóinak szabályozására a közvetlen érdekeltek jelentősen többet költöttek. (1914-ig az állam 135. 926. 455 pengőt, a birtokosok 318. 402. 828 pengőt áldoztak.) 4 gr. Széchenyi István: Eszmetöredékek különösen a Tisza-völgy rendezését illetően. Bp. 1846. 5 A 'kimerítő mérnöki tervet", a "lehető legnagyobb egységet ezen tervnek alkalmazásában'' és a "kész Cassât" alapvető fontosságúnak tartotta. u.o.l8.o. 6 MOL C 132. No 62. fol. 103. Pest, 1846. márc. 31. gr. Károlyi Gyrögy levele Széchenyi Istvánhoz. 7 Lásd: 3. lábj. ( 1846. január közepe táján jelent meg 'Trattner és Károlyi betűivel").