Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)
III. BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA - BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA
Ezt elvégezve a két állomáshely magasságkülönbsége párizsi ölben a következő lesz: (aa) H = 9436,966 (1 + 0,00284 cos 2cp) (l + 0,0025(r' + r))log 7 — —. v v ;/ (l + 0,00023(r'-r))è Azért, hogy ez a matematikai kifejezés a numerikus számításra alkalmasabb legyen, vegyük azt, hogy 9436,966 (1+ 0,0025(t"+t)) = M (1 + 0,00023)(T' - T) = p (1 + 0,00284 cos 2cp) = n lesz. b' H = Mn log , - ugyancsak vegyük azt, hogy p.b b' H = Mn log — + x, akkor b b' b' A/rclog— = Mnlog— + x, lesz, ahonnét pb b x = Mn logb - Mn logp.b = Mn (log b - log pb) =Mn log — = -Mnlogp. p.b Továbbá log. brigg.(?) p = 0,4342945 (p - 1) - -(p- l) 2 + -(p-lf stb. Pasquich Anf. der ges. theor. Mathem. I. rész, 788. §. szerint, ha ide z + 1 = p és m = 0,4342945 alapértéket vesszük, és mivel a p -1 = 0,00023 (T' - T) nagyon kicsi érték, nyugodtan elhagyhatjuk a magasabb kitevőket, és feltételezhetjük, hogy x = - 0,4342945 M. n. (p-1). H = M. log— (l + 0,00284 cos 2cp) + (l + 0,00284 cos 2p)(o,943 + 0,0024(t* + I))(T- T')... (bb) Ha a különleges megfigyelésekhez igazodva a barométer állását a tengerparton állandóan 28"2"'-nak vesszük, akkor = 28,1666 t' + t = 45, és a (bb) egyenlet - elhagyva azon kifejezéseket, melyekben a földrajzi szélesség miatt korrekció előfordul: H = M. log. 28 ^ 666 + (0,943 + 0,0096£)r - M log. 28 ^ 66 + (o,943 + 0,0096 ő)r'. (cc). Az eddig elhangzottak feltételezik, hogy mindkét állomáson ugyanzon időben végeztük a mérést. Ahhoz, hogy az egyik állomáson kapott b, t, T, mennyiségekből a hely tengerszint feletti magasságát kiszámíthassuk, a barométer állásának a tenger partján mindig ugyanannak kellene lennie. Márpedig a legújabb megfigyelések szerint a barométer állása a tengerparton nem állandó, sőt tengerenként is változó, így az egyenlőség (aa) szerint ugyanabban az időben, amikor megfigyelésünket végezzük, a barométer állását a tengerparton is ismernünk kellene, amit pedig - könnyen belátható - pontosan meg nem ismerhetünk. - Még kevésbé állapítható meg a tengerparton és valamely hegyen - melynek magassági adatai más mérésekből ismertek -, az a törvényszerűség, amely a hőmérők egymáshoz viszonyított viselkedése mögött rejlik.. Lindenau úr megfigyelései szerint
