Dávidné Deli Matild - Winter János: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

1. A vízgazdálkodás - 1.1 Ármentesítés és árvízvédekezés

hiányos. Fokozottabb biztonsággal kell védeni a nagyobb népgazdasági értékeket, slirUn lakott településeket és ipartelepeket, ahol a védelmi mllveket 120- 150 éves gyakoriságú árvizekre kell méretezni.

1.1.2 Az ármentesítés

Az ármentesités olyan megelőző mliszaki tevékenység, melynek célja valamely terület árvizmentesitése, a meglévő védelmi müvek megerősítése, fenntartása, vagy uj védelmi rendszer létesítése.

1.1.2.1 Ármentesités a vízgyűjtőterület rendezésével

E módszer lényege, hogy megfelelő műszaki beavatkozással megváltoztatjuk a vizgyüjtő lefolyási viszonyait, vagyis csökkentjük a lefolyási tényezőt. Azok a módszerek, amelyek csökkentik a vizgyüjtőterületen az eróziót, egyúttal csökkentik a vizek levonulásának sebességét, növelik a talajba szivárgó hányadot, és elősegítik a növényzet növekedését, tehát a vizfelvételt.

Ilyen módszerek az erdősítés, a rétegvonal irányú szántás, sáncolás, árkolás stb. Ezeket azonban csupán árvédelmi okokból - magas költségük miatt - ritkán alkalmazzák, bár az igy bekövetkező hordalék-csökkenés következtében gyakran egy-egy patak rendezését is megtakaríthatjuk általuk.

1.1.2.2 Ármentesités tározással

Az árviz csökkentésének hatásos, gazdaságos módszere, az árvlzhozam csökkentése tározással.

a) Ha a vízfolyás valamelyik szelvényében völgyzárógátat létesítünk, amivel visszatartjuk az árvizhozam nagy részét, akkor csökkenthetjük a vízfolyás árvizeit. A gát létesülhet kizárólag árviz visszatartására, és ebben az esetben az árviz levonulása után a visszatartott vizet a tározóból olyan mértékben eresztik le, amilyen mértékben azt a vízfolyás károkozás nélkül tudja elvezetni. A tározó területe ezután mezőgazdasági művelésre használható.

b) Nagyobb folyókban, pl. a Tiszán a többcélú vízhasznosítás érdekében a vízlépcsőkkel létesített medertározás ugyan jelentékenyen módosítja a kisebb vízállások tartósságát, de a nagyobb árvizekre nincs számottevő hatása.

c) A folyók felső szakaszán a csapadék és terepviszonyoktól függően kisebb-nagyobb tározókat létesíthetünk, melyben a gát szelvényéhez tartozó vízgyűjtő lefolyási viszonyait részben szabályozhatjuk.

21