Dávidné Deli Matild - Winter János: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
1. A vízgazdálkodás
A beruházási program előkészítése során, továbbá a tervezési feladat készítésekor már szükség van a felmérésre. Ezt már a kivitelezési terv igényeinek megfelelően végezzük. A kisebb beruházások beruházási programjai rajzos tervmellékletet rendszerint nem tartalmaznak. A beruházási program összeállításához azonban szükséges egyes vázlatok elkészítése. A kiviteli terv előkészítése során a felmérés a munka természetének megfelelő, a következőkben részletezett pontossággal történik. Ezeknél a méréseknél fel kell használni a beruházási program vagy a tervfeladat előkészítésénél végzett felmérési munka eredményeit. A vízépítési létesítmények tervezéséhez végzett felvételi munkáknál - az OFTH előírásainak megfelelően - a vízszintes mérés során létesített alappontokat csatlakoztatni kell az országos alapponthálőzathoz. Fenntartási és felújítási munkáknál a vízügyi szervek alapponthálózat létesítésétől eltekinthetnek. Amennyiben kisajátításra van szükség, a vízszintes felmérésnek mindig csatlakozni kell az országos alapponthálőzathoz. A magassági felmérés minden esetben az országos alapsikra vonatkozzon. Az országos alapsiknak az AFTH rendelet szerint a balti (kronstadti) alapsikhoz kell alkalmazkodnia. Vízépítési tervek készítésével kapcsolatos felvételeknél igen fontos a keresztezett utak, vasutak, vízfolyások és árkok műtárgyainak vízszintes és magassági értelmű pontos bemérése. A jelentősebb műtárgyakról vázlatot minden esetben készíteni kell. A vázlat fényképfelvétellel pótolható. A méretekre jellemző adatokon kívül a műtárgyak anyagát és állapotát, a műtárgyakon látható árviznyomok magasságát is jegyezzük fel. Példaként ismertetjük néhány gyakrabban előforduló műtárgy jellemzőit, amelyet a felmérés során minden esetben be kell mérni. Csőáteresztők: alakja, nyílása, hossza, csőfejének kiképzése, alsó és felső küszöbmagassága, az első és utófenék hossza, a keresztezett ut pályaszélessége és az áteresztő feletti magassága (2. a. ábra). Hidak: az ellenfalak között merőlegesen mért nyílás szélessége, az alapok mélysége, az esetleges kő-, vagy fenékburkolat magassága, vastagsága, hossza a lezáró fog mélysége, a pályaszerkezet szélessége, magassága a hid közepén, a pályaszerkezet alsó éle, a közúti pálya és a gyalogjáró szélessége (2.b. ábra). Fenéklépcsők: a lépcső magassága, az elő- és utófenék hossza, magassága, a rézsűk hajlása, a burkolt rézsű teteje, a lezáró fogak mérete és alapozásuknak mélysége (2,c, ábra). Duzzasztóknál, zsilipeknél, bujtatóknál, szivattyútelepeknél mindazok az adatok, amelyek a műtárgyak alaprajzi és keresztszelvényi ábrázolásához szükségesek. I!
