Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
2. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a vízgazdálkodás és a vízgyűjtőfejlesztés összefüggései
A vízgazdálkodásnak ez a fogalmi meghatározása magában foglalja a társadalom és a vízviszonyok kapcsolatának tervszerű szabályozására irányuló tevékenységek összességét. A vízgazdálkodás részeként tekinti a műszaki funkciókon túlmenően e tevékenységgel összefüggő gazdasági, jogi, igazgatási, környezeti tevékenységet is. A gazdálkodás fogalmának lényege, bármilyen tevékenységre irányuljon is: a gazdasági műveletek céltudatos megszervezése a rendelkezésre álló anyagi javak és a munkaerő észszerű, gazdaságos felhasználásával. A céltudatos szervezés a célok (eredmények) és a tevékenységek (eszközök) legkedvezőbb viszonyának létrehozására irányul vagy a legkisebb ráfordítással vagy a lehető legnagyobb társadalmi-gazdasági eredmény elérésével a ráfordítások meghatározott szintje mellett. Ebből következik, hogy a vízzel való gazdálkodásban a víz elsősorban mint gazdasági tényező szerepel. A vizgazdál- kodás, mint tudományos tevékenység visz.ont - ezzel összefüggésben - a természetes vízháztartás és a társadalom vízzel kapcsolatos szükségleteinek összefüggéseit, a víznek a társadalmi-gazdasági életben betöltött funkcióját vizsgálja. A vízgazdálkodás alapvető célja tehát - a népgazdaság teljeskörü gazdasági tevékenységének részeként - a társadalmi-gazdasági fejlődés szolgálata a széleskörűen értelmezett vízigények (vízhasznosítási, vizkárelháritási és környezetfejlesztési igények ) lehető legteljesebb kielégítésével. A vízgazdálkodás a viz természeti és társadalmi körforgása kapcsolatainak szabályozását a két körfolyamat kölcsönhatásából eredő fejlődési ellentmondások feloldásán keresztül valósítja meg. Az alapvető ellentmondások a következők:- a társadalmi-gazdasági fejlődés vízigényének gyors és hosszutávu növekedése mellett a természetes vízkészlet - nagyobb térségen belül és hosszabb időszakban - lényegében állandó;- a fokozódó vízigények és a természetes vízkészletek tér és időbeli változása közötti eltérések növekednek;- a legnagyobb vizigényü területeken a vizigények fokozódásával egyidejűleg növekszik a természetes vizek szennyeződése. Az emberi beavatkozás visszahat a természeti környezetre. Sok esetben károsan befolyásolja a viz természetes újratermelési folyamatát, a bioszférát, a viz újra felhasználhatóságát;- a vízgazdálkodás feladatainak ellátásához, a vizigények kielégítéséhez szükséges és a ténylegesen rendelkezésre álló erőforrások között eltérés mutatkozik. A társadalmi-gazdasági fejlődés során a vízkészletek hasznosítása az erőforrások egyre növekvő mennyiségét igényli. 8
