Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása
letgazdálkodás fejlődése mindinkább a több-paraméter csoportú szabályozás irányába mutat. Ennek várható kiteljesedése indokolja a vizkészletgazdál- kodás, mint belső szabályozó rendszer, elemeinek részletesebb vizsgálatát. 3.2 A vízkészletgazdálkodás elemei 3.21. A vízkészlet Elméletileg valamely vizgyiijtőterület vagy vízgazdálkodási egység természetes vízkészlete az a dinamikus vizmennyiség, amely természetes körülmények között, hosszú időszak átlagában, időegység alatt folyamatosan tá- vozik a vízgyűjtőterületről, illetve a vízgyűjtőn a viz természetes körforgása során folyamatosan pótlódik. E vizmennyiség a megújuló felszíni és felszín alatti vizeket egyaránt magában foglalja. Általában a vízgyűjtőterület sokévi átlagos felszíni lefolyásával jellemezhető. A vizgyiijtőterület teljes természetes vízkészletét és egyben a vízgyűjtőterület hasznosítható vízkészletének lehetséges felső határát képezi. Vízgazdálkodási szempontból ez a dinamikus, pótlódó vizmennyiség jelenti a vízgyűjtőterület potenciálisan rendelkezésre álló vízkészletét, a potenciális vízkészletet. Értéke elméletileg - hosszú időszakot és a vízgyűjtő egészét tekintve - állandó. , 3 3 Általában km /év vagy m /s dimenizóju mennyiségként fejezhető ki (Dávid, 1974). Figyelembe véve a vízkészlet alapvető hidrológiai jellemzőjét, a térbeli, időbeli, mennyiségi, minőségi és energiatartalmi eloszlást, a potenciális vízkészletet természetes állapotában nem lehet egészében hasznosítani. Teljes hasznosítása a sok éves kiegyenlitésü teljes lefolyásszabályozást igényli. Természetesen a teljes szabályozás létrehozása hosszú időt igényel. Ennek eléréséig is azonban a potenciális vízkészletnek mindig van egy hányada, amely a lefolyásszabályozásnak a teljesnél kisebb tényleges mértékétől függően. a szabályozás alapjául választott időegység átlagában, teljes biztonsággal hasznosítható, másszóval mindig rendelkezésre áll. A potenciális vízkészletnek azt a ténylegesen szabályozott hányadát nevezzük teljes biztonságú hasznosítható vízkészletnek. Értéke a szabályozottság mértékének emelkedésével időben növekszik, egy szabályozatlan minimális értékről a potenciális vízkészlet értékével azonos maximális értékig.- 39 -
