Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása
1 +3-3) 12m Kt) < K(t) > A 7^(t) a szabad vízkészletre illetve a vízhiányra utal, mig (t) a hasznosítható vízkészlet kihasználtságát fejezi ki. A vizkészletgazdálkodás szabályozási célját a ^(t) = 0, illetve a /2(t) = 1 értékek adják meg, mivel ezek fejezik ki a vízkészlet és a vizigény egyensúlyát. Ha ^ ^(t) > 0 illetve ^2(t) < 1, akkor a készlet-igény egyensúly a készlet javára tulbillen, a hasznosítható készlet adta feltételek javítására nincs szükség. Az előző fejezetben emlitett alaptevékenységek közül a vizkészletgazdálkodás szerepe ekkor arra irányul, hogy a vízszolgáltatás tevékenységét fejlessze a vizgyüjtőfejlesztés folyamatában. Ha viszont 7^(t)< 0 illetve ^ (t) > 1, akkor a vizkészletgazdálkodás vezérlő szerepe a hasznosítható készletek növelését biztositó lefolyásszabályozási alaptevékenységet vagy az igények befolyásolását, csökkentését biztositó vizigényszabályozást, illetve a kettő kombinációját hozza előtérbe és ezekre helyezheti a fősulyt a vizgyüjtőfej- lesztés következő periódusában. A vizkészletgazdálkodás tehát a vízmérleg-mutató szabályozásával folyamatosan vezérli a vizgyüjtőfejlesztési alaptevékenységeket. A folyamat logikai blokk-sémáját a 3-1. ábra szemlélteti. Nyilvánvaló, hogy az alaptevékenységek tényleges fejlesztése, figyelembe véve a vizgyüjtőfejlesztés általános rendszerét, elemeit és kapcsolódásaikat, csak széleskörű optimalizációs vizsgálatok alapján jelölhető ki. E tevékenységek alapvető célkitűzései azonban a vizkészletgazdálkodás szabályozó szerepe során nyernek megfogalmazást. A vizkészletgazdálkodás fenti elvi jellegű és egyszerűen modellezett szabályozó szerepe azonban a vizgyüjtőfejlesztés folyamatirányításában rendkívül összetett. Ez elsősorban abból következik, hogy mind a vízkészlet, mind a vizigény térben, időben, mennyiségben, minőségben és energiatartalomban sztohasztikusan állandóan változik. így maga a szabályozás eszköze, a vízmérleg mutató maga is a fenti tényezők szerint, sztohasztikusan változik. Ezért a vizgyüjtőfejlesztés valóságos folyamatirányítása során az emlitett öt paraméter csoportot tartalmazó átfogó és egységes vízmérleg kidolgozása, folyamatos figyelemmel kisérése igen nehéz és ma még tudományosan sem kielégítően megoldott feladat. A ff mutató a (3-1) összefüggésnek megfelelően végeredményben az alábbi összefüggéssel jellemezhető: ^(t,T,ME,MI,E) = ^[K(t,T, ME,M1,E); I(t, T, ME, Ml, E)] (3-4) ahol t - az idő T - a tér- 36 -
