Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

2. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a vízgazdálkodás és a vízgyűjtőfejlesztés összefüggései

A vízigények és a hasznosítható vízkészletek egymáshoz viszonyított min­denkori helyzetéből különböző kárhelyzetek alakulhatnak ki a vizgyüjtőfej- lesztés során. Ha a hasznosítható vízkészlet meghaladja a vízigényt, akkor nyilván közvetlen kár nem következik be, bár az esetlegesen indokolatlan eszközlekötés káros hatású lehet. Ha viszont a hasznosítható vízkészlet ki­sebb a vízigénynél, akkor a vizfogyasztók vízhiány tűrésétől és a vizforgatás- tól, az ismételt vízfelhasználás mértékétől függően különböző mértékű ká­rok keletkezhetnek. Ezek hatására a kárhelyzet jellemzőitől függően és bi­zonyos késleltetés után a vízgyűjtő gazdasági fejlődésének üteme lecsökken. A korlátozott erőforrásokkal rendelkező növekvő társadalmi-gazdasági rend­szerekben a vizgyüjtőfejlesztéshez szükséges erőforrások általában nem áll­nak teljes mértékben rendelkezésre. A fejlesztés fontos lépése tehát a ren- delkezésre álló erőforrások mennyiségének meghatározása, majd ezt köve­tően a fejlesztési stratégia megállapítása, amely a rendelkezésre álló erő­forrásoknak a vizgyüjtőfejlesztési tevékenységek közötti megosztására irá­nyul a fejlesztési időszak során. Ha olyan stratégiát választunk például, amely a szennyvíztisztításra kismértékben fordít gondot, akkor néhány év­tized múlva előfordulhat, hogy hiába növeljük a lefolyászabályozás fokozá­sával a hasznosítható vízkészletet, a szennyezés következtében a hasznosít­ható vízkészlet csökkenni fog. Más stratégia esetén viszont, ha a rendelke­zésre álló erőforrásokat igen nagy mértékben a vízszolgáltatásra fordítjuk, akkor néhány évtized múlva előállhat olyan helyzet, hogy a vízszolgáltató kapacitást vízhiány következtében nem tudjuk kihasználni, mivel a lefolyás- szabályozás lassú fejlesztése megakadályozta a hasznosítható vízkészletek növelését. Ez különösen fontos problémaként jelentkezhet a nemzetközi víz­gyűjtőkön. A más népgazdasági ágak fejlesztésével lépést nem tartó, korlátozott erő- forrásu vizgyüjtőfejlesztési rendszerekben igy minden választott stratégia esetén jelentkezik regionális jövedelem kies és és lélekszám-növekedési ütem csökkenés a tervezett fejlődéshez képest. Ezek évi eredményeit ösz- szegezve kapjuk a stratégia alkalmazásával várható összes kárt és lélek- számváltozást. Végső soron e két érték jellemzi a választott stratégia al­kalmazásának hatását a vizsgált korlátozott rendszerben és a kérdéses fej­lesztési időszak egészében. Ez a visszacsatolás a vizgyüjtőfejlesztés és a társadalmi-gazdasági fejlődés között. A fejlesztési stratégia és az erőforrások mennyiségének változtatásával nagyszámú változat dolgozható ki és mindegyikhez számítható az alkalmazás hatása. Ezután az összes vizsgált stratégiát a két jellemző hatás szerint sorba rakhatjuk és mindegyikhez "helyezési" számot állapíthatunk meg. Az igy végzett összehasonlítás alapján választható ki a legkedvezőbb fejlesztési stratégia. A legkedvezőbb fejlesztési stratégia tehát a vizgyüjtőfejlesztési alaptevékenységek közötti olyan erőforrás megosztást jelöl ki a teljes fej­lesztési időszak során, amely eredményeként a korlátozott erőforrások- 33 ­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom