Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
2. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a vízgazdálkodás és a vízgyűjtőfejlesztés összefüggései
A vízigények és a hasznosítható vízkészletek egymáshoz viszonyított mindenkori helyzetéből különböző kárhelyzetek alakulhatnak ki a vizgyüjtőfej- lesztés során. Ha a hasznosítható vízkészlet meghaladja a vízigényt, akkor nyilván közvetlen kár nem következik be, bár az esetlegesen indokolatlan eszközlekötés káros hatású lehet. Ha viszont a hasznosítható vízkészlet kisebb a vízigénynél, akkor a vizfogyasztók vízhiány tűrésétől és a vizforgatás- tól, az ismételt vízfelhasználás mértékétől függően különböző mértékű károk keletkezhetnek. Ezek hatására a kárhelyzet jellemzőitől függően és bizonyos késleltetés után a vízgyűjtő gazdasági fejlődésének üteme lecsökken. A korlátozott erőforrásokkal rendelkező növekvő társadalmi-gazdasági rendszerekben a vizgyüjtőfejlesztéshez szükséges erőforrások általában nem állnak teljes mértékben rendelkezésre. A fejlesztés fontos lépése tehát a ren- delkezésre álló erőforrások mennyiségének meghatározása, majd ezt követően a fejlesztési stratégia megállapítása, amely a rendelkezésre álló erőforrásoknak a vizgyüjtőfejlesztési tevékenységek közötti megosztására irányul a fejlesztési időszak során. Ha olyan stratégiát választunk például, amely a szennyvíztisztításra kismértékben fordít gondot, akkor néhány évtized múlva előfordulhat, hogy hiába növeljük a lefolyászabályozás fokozásával a hasznosítható vízkészletet, a szennyezés következtében a hasznosítható vízkészlet csökkenni fog. Más stratégia esetén viszont, ha a rendelkezésre álló erőforrásokat igen nagy mértékben a vízszolgáltatásra fordítjuk, akkor néhány évtized múlva előállhat olyan helyzet, hogy a vízszolgáltató kapacitást vízhiány következtében nem tudjuk kihasználni, mivel a lefolyás- szabályozás lassú fejlesztése megakadályozta a hasznosítható vízkészletek növelését. Ez különösen fontos problémaként jelentkezhet a nemzetközi vízgyűjtőkön. A más népgazdasági ágak fejlesztésével lépést nem tartó, korlátozott erő- forrásu vizgyüjtőfejlesztési rendszerekben igy minden választott stratégia esetén jelentkezik regionális jövedelem kies és és lélekszám-növekedési ütem csökkenés a tervezett fejlődéshez képest. Ezek évi eredményeit ösz- szegezve kapjuk a stratégia alkalmazásával várható összes kárt és lélek- számváltozást. Végső soron e két érték jellemzi a választott stratégia alkalmazásának hatását a vizsgált korlátozott rendszerben és a kérdéses fejlesztési időszak egészében. Ez a visszacsatolás a vizgyüjtőfejlesztés és a társadalmi-gazdasági fejlődés között. A fejlesztési stratégia és az erőforrások mennyiségének változtatásával nagyszámú változat dolgozható ki és mindegyikhez számítható az alkalmazás hatása. Ezután az összes vizsgált stratégiát a két jellemző hatás szerint sorba rakhatjuk és mindegyikhez "helyezési" számot állapíthatunk meg. Az igy végzett összehasonlítás alapján választható ki a legkedvezőbb fejlesztési stratégia. A legkedvezőbb fejlesztési stratégia tehát a vizgyüjtőfejlesztési alaptevékenységek közötti olyan erőforrás megosztást jelöl ki a teljes fejlesztési időszak során, amely eredményeként a korlátozott erőforrások- 33 \
