Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
2. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a vízgazdálkodás és a vízgyűjtőfejlesztés összefüggései
X5 - közművesített lakások %-os aránya - évi átlagjövedelem, $5/fő/év. A két javaslatot összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a népességszámnak és a termelési értéknek, illetve a jövedelemnek, mint befolyásoló tényezőnek a szerzők döntő fontosságot tulajdonítanak. A frissvizigény növekedés és a társadalmi-gazdasági fejlődés kapcsolata valamely vízgyűjtőn trend vizsgálattal és társadalmi-gazdasági célállapot vizsgálattal is meghatározható (OMFB, 1975; Dávid, 1975). A trend vizsgálat a gazdasági fejlődés és a frissvizigény növekedés kapcsolatán alapszik. Feltételezzük, hogy e kapcsolat ismert és fennáll a jövőben is. A gazdasági fejlődés tervezett ütemének ismeretében a kapcsolat alapján meghatározható a távlati frissvizigény. Magyarországon például 1951- 68 között a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési üteme 5, 7%, mig a frissvizigényé 1950-70 között 5,4% volt. Figyelembe véve a két időszak közötti kismértékű eltérést, megállapíthatjuk, hogy a két növekedési ütem lényegében azonos. E kapcsolat alapján és feltételezve a gazdasági fejlődés ütemét, az összes frissvizigény előrejelzésére e módszer jó közelítéssel használható. Hasonló eljárást használnak az energia és a vízigény távlati előrejelzésére más országokban is (Water Resources Council 1968, Frank- Weber 1973, United Nations 1975, Gangardt 1975). A célállapot vizsgálat esetén felvázoljuk, hogy a társadalomnak milyen igényei lesznek a vizgyüjtőfejlesztéssel szemben a fejlődés különböző állapotaiban illetve időpontjaiban. Például valamely vízgyűjtőn a III. fejlődési időszak kezdetén a teljeskörü vezetékes vízellátás, háztartási minőségű vízszolgáltatás és külön palackozott ivóvízellátás, kerti úszómedencék széles körű alkalmazása, teljesen gépesített háztartás, automatizált recirku- lációs rendszerű ipari vízgazdálkodási rendszerek, meghatározott területű öntözés, a megnövekedett szabadidő hatására jelentkező nagyarányú vizpar- ti üdülési igények stb. E célállapothoz meghatározhatók a fajlagos friss- vizigények és ezek segítségével számolható a teljes vízigény. Ugyanakkor célszerű minden vízigény összetevőhöz bizonyos valószinüséget is rendelni. amely azt fejezi ki, hogy a vázolt vízigény adott időpontú bekövetkezési valószínűsége hány százalékra becsülhető. Ezek alapján súlyozással meghatározható a teljes frissvizigény bekövetkezési valószínűsége is (OMFB. 1975.) Figyelembe véve azonban a vízigények sztochasztikus természetét, feltételezhetjük, hogy a várható bekövetkezési valószínűséggel az előzőekben meghatározott frissvizigény az eloszlásfüggvény várható értékét jelenti. További vizsgálatot igényel az eloszlás jellegének, illetve további paramétereinek meghatározása, amely a hazai viszonyok esetén jól közelíthető normális eloszlással (Dávid, 1971 >. Az igy jellemezhető frissvizigényt és növekedését a 2-3. ábra szemlélteti. 30
