Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

2. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a vízgazdálkodás és a vízgyűjtőfejlesztés összefüggései

szabályozás (szivattyús tározás, vízátvezetés, elosztás, stb.), mind és több energiát kíván. Számos vizgyiijtőteriilétén az energiaforrások korlátozott volta lassító tényezője lehet a vizgyiijtőfejlesztésnek. Ennek kényszerítő hatását korlátozni lehet az energiamérleg maximális önfinanszírozására való törekvéssel. Ez a vizerőhasznositás révén, különösen a szivattyús energiatározők létesítésével, az alap és csucsener- gia értékkülönbségének kihasználásával érhető el a maximális vizi energia termelése utján (Dáyid-Duckstein, 1976). Az erre vonatkozó részletek a rendszertervezéssel foglalkozó 4. fejezetben találhatók. Más vízgyűjtőn viszont a folyami vizerőhasznositás energiabázisa lehet a társadalmi-gazdasági fejlődésnek, mint pl. a Volga és a Tennessee vízgyűjtőjén.

Az alapvető gazdasági erőforrás a tőke, amely a vizgyüjtőfejlesztéssel kapcsolatos összes anyagi ráfordításokat fedezi. Magában foglalja az összes beruházási és üzemelési költséget. A rendelkezésre álló tőkéta társadalmi-gazdasági fejlődés számos gazdasági tényezője befolyásolja (leírási hányad, infláció, árrendszer, gazdasági szabályozók és szubvenciók, adók, stb.).

A társadalmi erőforrás alapvetően a munkaerővel kapcsolatos. Két szempontot kell itt mérlegelni: egyrészt azok számát és képzettségét, akik szükségesek a vízgazdálkodási rendszerek kiépítéséhez és üzemeltetéséhez, másrészt azt, hogy a vizgyüjtőfejlesztés uj munkalehetőségeket teremthet a népgazdaság egyéb ágaiban a vizgyüjtőterületen. Az erőforrást a vízgyűjtőn fennálló szociális feltételek befolyásolják.

A vizgyüjtőfejlesztésnek az említett erőforrások (készletek) iránti igénye igen közeli kapcsolatban áll az alkalmazható technológiával, mint alapvető műszaki erőforrással. Hatással van az összes frissvizigényre és ismételt vizhasználati igényekre, a fajlagos energia felhasználásra, a költségekre, a bérekre és a munkaerő kiképzésére, stb. A vízgyűjtő- fejlesztés magasabb szintjén szükségszerű, hogy rendelkezésre álljon egy magasabb szintű technológia, beleértve az automatizálást, a távészlelést, a műholdak alkalmazását. Nem kevéssé fontos a fejlesztési feladatok ellátásához rendelkezésre álló ipari háttér kapacitása és strukturális összetétele, valamint a szükséges alapanyagok hasznosítási lehetőségei (pl. cement, kavics, fémek, stb.).

4. A vizgyüjtőfejlesztési folyamat négy alapvető műszaki-gazdasági tevékenységből tevődik össze: a lefolyásszabályozásból, a többcélú vízszolgáltatásból, a vízkárelhárításból és a környezetfejlesztésből. Ezek lényegében magukban foglalják a vizgyüjtőfejlesztés összes többi műszaki- gazdasági feladatát. Igen erős a kölcsönhatásuk. Ezért ez a rendszerezés csupán elméleti szempontból fogadható el (OMFB, 1975).- 27 -