Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
5. A vízgazdálkodási rendszerek üzemirányítása
és általában a rendszer üzemeltetője és a vízhasználó viszonylatában jelentkeznek. A technológiai folyamatok a vizgazdálkodási rendszer működéséhez szükséges műszaki feladatokat tartalmazzák, amelyek végrehajtása a rendszer üzemeltetőjének a feladata. A technológiai folyamatok irányítása szorosan összefügg a vizgazdálkodási rendszer elemeinek, létesítményeinek technológiai jellemezőivel. A vizgazdálkodási rendszer létesitményei a technológiai folyamatban betöltött feladatuk szerint lehetnek irányitó (vizkormányzó) müvek, vizszállitó (vízszolgáltató és -elvezető) müvek, tározók, viztisztitó müvek és üzemi segéd létesítmények. E feladatok ellátására alkalmas műszaki létesítményeket vázlatosan az 5-1. táblázat ismerteti, figyelembe véve a vizszál- litás módját. Az irányitó müvek üzemtechnológiái feladata a viz áramlásának, energia- tartalmának (nyomás-, ill. vizszint) szabályozása és az üzem biztonságának fenntartása. A magasabb rendű hálózati elemből valamely alacsonyabb rendű elemre történő vízátvezetést (víztermelést) végző különböző vízkivételeket és a szabályozó müveket foglalják magukban. Szerepük különösen jelentős automatikus üzem esetén. A vízszolgáltató müvekben a vízszállítás nagysága a folyás irányába csökken és bennük a viz energiaszintjét (nyomás, vizszint magassága) szakaszonként azonos értéken kell tartani. Ezért a nyílt csatornákat bögézzük, mig a nyomóvezetékes rendszereknél nyomászónákat alakítunk ki. A tározók szerepe, kialakítása rendkívül változatos. Elsősorban a fogyasztás és a vízkészletek napon belüli, napi és tenyészidőn belüli ingadozását kiegyenlítő tározók jöhetnek számításba. Az üzemi segéd létesítményeket az irányitő és a vizszállitó müvekkel együtt kell létrehozni. A korszerű üzemeléshez ezekre is ugyanúgy szükség van, mint a többi létesítményre. E létesítmények tervezésével, építésével kapcsolatos alapvető üzemi köve- telmények a következők: 1. Tekintettel a rendszer és elemeinek viszonylag hosszú élettartamára (több tiz év), az erkölcsi elöregedés veszélyére és az üzemköltségek csökkentésére, lehetőleg a legkorszerűbb létesítményeket kell tervezni, még esetleges beruházási többlet ellenére is. 2. A létesítmények tervezésekor az üzemi előírásokat, kötöttségeket ugyanúgy figyelembe kell venni, mint a hidraulikai, statikai, talajmechanikai, stb. követelményeket. 3. Figyelembe véve a müvek üzeme során lejátszódó nem permanens folyamatokat, a tervezés során több, különböző üzemállapothoz tartozó mértékadó helyzettel kell számolni.- 190 -
