Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

4. A vízgyűjtőfejlesztés rendszertervezése, a vízgyűjtőtervezés

C(t) mátrix elemei, az egyes erőforrásokból a különböző alaptevékenységekre a fejlesztési időszak elejétől együttesen fordított mennyiségeket adják meg.

Az egyes változók számítása egyszerű képletek alapján történik. A vizel- használást a

H(t) = ut. I(t) ; (4-14)

a szennyvízkibocsátás mértékét az

Sz(t) = l(t) - H(t) (4-15)

egyenlet adja meg.

A rendelkezésre álló erőforrások mennyisége az elmondottak alapján a

P(t) = U

T(t) t 100

Sa(t)

V

I(t)

t 100

E(t)

W

Kt) t 100

(4-16)

(4-17)

(4-18)

képletekkel nyerhetők, ahol természetesen az egységeket is egyeztetni kell.

A B(t) mátrixot a

B(t) = A(t)

képlet adja meg. Nyilvánvaló, hogy

t

C(t) = Z g=l

P(t)

0

0

0

Sa(t)

0

0

0

E(t)

B(g).

(4-19)

(4-20)

Feltételezzük, hogy X , K (t) és K (t) mennyisége C(t) elemeitől függ,

t K L —

azokból egyértelműen kiszámítható. A konkrét összefüggések a hivatkozott szakirodalomban találhatók.

A hasznosítható vizkészlet (K^(t) ) meghatározása a 3.33. fejezetben a (3-36) összefüggés alapján történik.- 159 -