Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

4. A vízgyűjtőfejlesztés rendszertervezése, a vízgyűjtőtervezés

az i > j feltételt kielégítő kritériumok tényleges megité- lés különbségére eső léptéktartományainak maximuma a teljes lépték-tartomány

Például határozzuk meg a d(Ill, IV) kulönbözőségi indexet. A c(lll, IV) egyezőségi index számításából ismerjük, hogy a III < IV feltétel az 5,

8, 10, 11 kritériumok esetére nem igaz. Ezek azok a kritériumok, amelyeket a kulönbözőségi index számításához használunk. Az 5. kritérium (üdülés) esetén a lépték tartomány 16 (lásd 4-6. táblázat) négy megítéléssel (nagyon jő, jő, kielégítő, rossz). Ezért minden megítélés négy egységet jelent. A IV. és III. rendszerek esetén a megítélések sorrendben rossz és kielégítő minősítésűek (lásd 4-4. táblázat). A különbség igy közöttük négy egység. (Ha a megítélés jő és rossz lenne, akkor a különbség nyolc egység lenne). Ezután a különbség kifejezésére szolgáló egységek számát elosztjuk a maximális lépték tartománnyal, amely esetünkben 20-al egyenlő (4-6. táblázat). A kulönbözőségi index az 5. kritériumra a IV és III rendszerek között a fentiek alapján 4 : 20 = 0,2000-vel egyenlő. Hasonlóképpen kiszámítva a kulönbözőségi indexet a 8, 10, 11 kritériumokra az eredmények sorrendben 0,125, 0,250, 0,125. Ezután a 4 érték közül a maximális értéket választjuk ki, amely esetünkben 0,250.

Ismételve ezt az eljárást jutunk az egyezőségi mátrixhoz hasonló felépítésű kulönbözőségi mátrixhoz, amelyben csak a c(i,j)> 0,45 értékű egyezőségi indexel rendelkező elemeket számoltuk ki:

D = d(i, j)

0,125

0,500

0,375

0,000

0,250

0,125-0,250

0,250-0,250

0,225-A kritériumok egységbe foglalása. Az 5-5 csomópontot tartalmazó 12 gráfból, amely az öt rendszer 12 kritériumát fejezi ki, összesítő gráfokat dolgozhatunk ki olymódon, hogy előírjuk milyen megengedett értékű egyezőségi és kulönbözőségi index-el rendelkező nyilak kerülhetnek be a gráfba. Pontosabban, egy (i,j) nyíl akkor és csak akkor kerül be az ösz- szesitő gráfba, ha c(i,j) > p és d(i, j) < q.

A különböző p, q értékekre a [c] és [ü] mátrix alapján meghatározott összesítő gráfokat a 4-7. ábra mutatja be. Látható, hogy az alternativ rendszerek elfogadható csoportja az I és II. rendszerből tevődik össze.

Ez mindenesetre a 0, 7 - p - 0,8 és 0,5 - q - 0,2 szintek között igaz.

Ez azt is mutatja, hogy e két rendszer kiválasztása viszonylag érzéketlen a (p,q) küszöbértékekre. így végeredményben az I és II rendszer kerül az első helyre. Ez az a két egyenértékű alternativa, amely a vizsgált kritériumok és feltételek szerint legésszerűbbnek ítélhető.- 152 -