Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
2. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a vízgazdálkodás és a vízgyűjtőfejlesztés összefüggései
céltudatos munkával végzett folytonos vízgazdálkodási tevékenység, nem ön- célu, hanem az érintett térség területi, társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló bonyolult infrastrukturális és termelő tevékenység. A vizgyüjtőfej- lesztés a térségi társadalmi-gazdasági fejlődés egyik alapvető eszköze. A vízgyűjtők vízkészletének természetes rendelkezésre állását természetesen pőtlódásuk hidrológiai jellemzői határozzák meg. A rendelkezésre álló vízkészlet azonban általában nem egyezik ugyanazon vizgyiijtő társadalmigazdasági fejlődésének növekvő vízigényeivel. Ennek következtében folyto- nos egyensúlyt kell biztosítani a készletek és az igények között térben, időben, mennyiségben, minőségben és energiatartalomban egyaránt. Másszóval egyre nagyobb szükség van a természetes vízkészletek szabályozására, annak érdekében, hogy lépést tarthassunk a társadalom vízigényeivel. Ez az egyensúly biztosítható a vizgyüjtőfejlesztéssel a vízgyűjtő társadalmigazdasági fejlődése során. A vizgyüjtőfejlesztés célja, hogy a természetes vízkészletek optimális hasz - nositását, a vizek kártételei elleni megfelelő védelmet tegye lehetővé a vízgyűjtő egész területén, a társadalmi-gazdasági fejlődés során. Az optimális felhasználás kritériumai mindenkor a társadalmi-gazdasági fejlődés feltéte- leitől függnek. Másszóval a vizgyüjtőfejlesztés a társadalmi fejlődés eszköze, amely megalapozza a gazdasági fejlődést és javítja az életfeltételeket, nemcsupán gazdasági, hanem társadalmi, kulturális szempontból is. Ezért a vizgyüjtőfejlesztés mint széleskörű, emberalkotta folyamat társadalmi, gazdasági, műszaki, környezeti és természeti elemeket foglal magába (ENSZ, 1970). A vizgyüjtőfejlesztés folyamatának társadalmi elemei alapvetően a lakosság vízigényével, avizparti üdüléssel, a pihenéssel, a szabadidő hasznos eltöltésével függnek össze. De a vizgyüjtőfejlesztés munkafolyamataihoz szükséges munkaerő biztosítása és jellemzőinek hatása is ide sorolható. A vízügyi létesítmények hatásterületén, illetve a vízgyűjtő egészén élő népesség körülményei, társadalmi-politikai fejlettsége, társadalmi szerkezete, történelmi hagyományai, tulajdon és foglalkoztatottsági viszonyai, a vízgyűjtők megosztása két vagy több ország között, stb. mind-mind szerepet játszanak a vízgyűjtő fejlesztésében. Különös hangsúlyt kapnak a társadalmi tényezők, ha a helyi népesség időszakos áttelepítésére kerül sor rendkívüli ár vagy belvízveszély esetén, illetve ha egy-egy vízügyi nagylétesítmény vagy rendszer (pl. víztározó) építése miatti végleges áttelepítése válik szükségessé. A vizgyüjtőfejlesztés hatásainak, eredményeinek, hiányosságainak értékelésénél, a fejlesztés célkitűzéseinek megfogalmazásánál alapvető szerepe van a társadalmi szervek megítélésének, a közvéleménynek, mint társadalmi tényezőnek. Ugyanakkor a vizgyüjtőfejlesztés fontos feladata a társadalmi szervek, a közvélemény megismertetése, a fejlesztési célkitűzésekkel és ezzel összefüggésben a közvélemény formálása.*- 14 -
