Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

4. A vízgyűjtőfejlesztés rendszertervezése, a vízgyűjtőtervezés

szin alatti lefolyást mind térben mind időben szabályozni kell, hogy ki- elégithetők legyenek a vízigények, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt, felesleges energia fogyasztás nélklll,

B. Árvizmentesités. A Tisza és mellékfolyói mentén az árvizek elleni biztonságot kell nyújtani. E célkitűzés kielégitését neheziti az a körülmény, hogy az árvizek, akár csak a folyók általában a rendszeren kivül erednek.

C. Belvízrendezés és használtviz elhelyezés. A belvízmentesítést és a rendszer által használt vizek (termeit szennyvizek) kezelését és elhelyezését meg kell oldani. A vízkincs hatékony hasznosítása érdekében az ismételt vízfelhasználást is elő kell irányozni e célkitűzésben.

D. Az erőforrások hasznosítása. A társadalmi, gazdasági és a természeti erőforrásokat, amelyek a rendszer fejlesztéséhez és Uzemlésé- hez szükségesek, minimális szinten kell tartani. A Tisza vízkészleteit a lehetséges legnagyobb mértékben hasznosítani kell összhangban azzal, hogy a vízkészlet alapvetően az ország területén kivUl ered.

E. Környezeti hatások. A természeti környezetet, beleértve az ekológiai és esztétikai értékeket, meg kell őrizni.

F. Rugalmasság. A javasolt rendszer elég rugalmas kell legyen ahhoz, hogy kielégíthesse a jelenleg még nem látható, jövőbeli igények széles skáláját is.

2. Az előírások, amennyire csak lehetséges, mennyiségileg kell kifejezzék az ismertetett célokat (A-F). A 2030-ig terjedő tervezési időszak választását az is indokolja, hogy a rendszer a közép és hosszutávu tervezés időtartamát jelentősen meghaladó, nagytávlatú társadalmi-gazdasági és vízgazdálkodási hatásokat fejt ki a területen. A népesség, amely 1970- ben 4 millió fő volt, 2030-ban várhatóan eléri az 5 milliót. Az öntözött terület egyidejűleg 0,3-ről mintegy 2 millió ha-ra növekszik. A tervek előirányozzák az ipar és vizerőhasznositás fejlődését éppen úgy, mint az uj technológiák alkalmazását. A fejlődés során a vízhasznosítás társadalmi jellemzőinek jelentősége fokozódik.

A. Vízigények kielégítése. Különbséget teszUnk a fogyasztó és a nem fogyasztó vízhasználatok között.

A.l. Fogyasztó vizhasználatok. Az előírások mennyiségi, minőségi és energetikai szempontok szerint fogalmazhatók meg. A mennyiségi igé- nyeket (I) és a termelt szennyvíz mennyiségét (Sz) ágazatonként és ösz- szesitve a 4-1. táblázat tartalmazza. Az I és Sz mennyiségek becsült összesített értékeinek növekedését 2030-ig a 4-3. ábra mutatja be. Az I és az Sz értékeivel kapcsolatos bizonytalanságot normál eloszlással jellemezzük.- 133 -