Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

4. A vízgyűjtőfejlesztés rendszertervezése, a vízgyűjtőtervezés

májában) és a feladat a költségek minimalizálása. Az előbbiekben bemutatott elvi módszer az utóbbi esetet szemlélteti.

Ezt a tipusu elemzést akkor használjuk, amikor a változók pénzben kifejez- hetők. Ha azonban pénzben nem kifejezhető változóink is vannak, például környezeti hatások, természeti szempontok változása, vízminőség romlás, Udtllési célkitűzések, stb., akkor a költs ég-hatékonyság elemzést kell használnunk.

A költség-hatékonyság elemzés egyfelől arra irányul, hogy feltárja a költségekhez vagy készlet-szükségletekben jelentkező különbségeket az egy vagy több célt befolyásolni képes különböző alternatívák esetén, másfelől a jövedelmezőségi hatásokat vizsgálja (Carpenter, 1970, Chaemsaithong- Duckstein-Kisiel, 1973).

A költség-hatékonyság módszer nem más, mint egy program hatékonyságának és költségeinek összehasonlító vizsgálata valamely más programhoz vagy program változóihoz viszonyítva. Valamely program hatékonysága vagy hasznossága általában a program következményeinek egy halmaza, amelyek a használók szempontjából jelentősek és amelyek mérhetők vagy nem mérhetők. Költségként a személyek, eszközök, berendezések, anyagok és egyéb tényezők azon számszerűsíthető költségeit vesszük figyelembe, amelyeket felhasználunk a program működéséhez. A több dimenziós "hatékonyság” kifejezés jelzi azt, hogy nem vagyunk képesek minden gazdasági tényezőt számszerűsíthető egységekben kifejezni. E jellemző szempont miatt a költség-hatékonyság vizsgálat úgy tekinthető, mint a műszaki- gazdaságtan kiterjesztése vagy úgy, hogy a költségjövedelem elemzés a költs ég-hatékonyság vizsgálattal kerül kiegészítésre a fejlődés során. A költség-hatékonyság vizsgálatok a költség-jövedelem elemzéstől abban különböznek, hogy (1) bizonyos alapvető célkitűzéseket adottnak tételeznek fel,

(2) nem tesznek kísérletet arra, hogy az összes eredményt pénzben fejezzék ki. Továbbá, nem az optimális, azaz zárt matematikai eljárással meghatározható legjobb, hanem a szubjektív-megítéléseken is alapuló legésszerűbb alternatívát határozzák meg, figyelembe véve a nem számszerüsithető tényezők hatását.

Az általánosított költség-hatékonyság elemzést először KazanOwski (1968) vezette be. A költség-hatékonyság elemzési mód alkalmazása során a módszertant továbbfejlesztették. Ez eredményezte a költség-hatékonyság elemzése azon előnyeit, amelyek a döntéshozatal során hasznos segítséget nyújtanak. Lehetővé teszi ugyanis annak vizsgálatát, hogy a módszer feltételei és logikája hogyan illeszkedik a feltételek kritikájához. Vízzel és más természeti kinccsel kapcsolatos problémák terén való alkalmazás esetén a módszer az alábbi lépésekben foglalható össze (Ko-Duckstein, 1972).

1. A rendszer által kielégítendő vagy közelítendő kívánatos célok megfogalmazása.- 125 -