Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

4. A vízgyűjtőfejlesztés rendszertervezése, a vízgyűjtőtervezés

Az optimális politika meghatározását matematikai formában az alábbiak szerint fejezhetjük ki. Tekintsük a célfüggvényt, mint az döntési változók, -ahol i=l,2,...I, az s^ állapotváltozók, ahol j = 1,2

__J, és a

p

^ rendszerparaméterek, ahol k = l,2,...K- V skalár függvényét. Tételezzük fel, hogy a rendszert befolyásoló korlátok kifejezhetők a

g (x., s., p ) függvények halmazával, ahol m = l,2__M. Ezután az optim í j k

mális politikát a V függvénynek a feltételek szerinti maximálásával választhatjuk ki. Matematikai jelölésekkel: a

V = max V (x., s., p ) í j k

függvénynek a

(4-2)

8m(Xi-SJ’Pk)

feltételeket kell kielégítenie.

0.

(4-3)

A (4-2) összefüggés valamivel több, mint gondolatok rendszerezése. Keveset vagy semmit sem mond azonban arra vonatkozóan, hogyan nyerhetjük az optimális politikát. Rendszerint figyelmen kivül hagyja a probléma nem mérhető szempontjait, kivéve, ha ezek feltételekkel kifejezhetők. A nehéz munka a (4-2) egyenletben foglalt feladat megvalósitása az eredmény kritikai vizsgálata, a feltételek egyszerüsitése és az elhanyagolások hatása szempontjából.

A vizgyüjtőfejlesztés esetén rendszertervezési elemként például a következő tényezőket vehetjük figyelembe:

1. állapot változók

2. döntési változók

3. feltételek- ténylegesen használt tározó kapacitás, tározók és viziutak vizszintje, hasznositható vízkészlet, viz- export és import, a lefolyásszabályozás mértéke, szolgáltató rendszer hossza, szivattyús emelési magasság, stb.- hasznosítható tározókapacitás, vízigények,

felhasználható készlet, túlfolyó kapacitása, biztonsági magasság,

' vizerőhasznositás mértéke hasznosítható vízkészlet, stb.- minimális és maximális vizszint, minimálisan termelt vízenergia, rendelkezésre álló készlet alsó és felső határai,- 121 -