Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
4. A vízgyűjtőfejlesztés rendszertervezése, a vízgyűjtőtervezés
A szennyvíztisztítás és elhelyezés célja az, hogy visszavezetésükkel ne romoljanak a vízkészlet ismételt felhasználásának esélyei. A szennyvízkibocsátás megfelelő részét a hasznosítható vízkészletek növelésére kell felhasználni. d) A vízgazdálkodási rendszer fokozza a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének védelmét, mérsékelje a terhelési pontok hatását és a területi szennyező anyag terhelést. Előzze meg a lefolyásszabályozással, a megnövekedett vízhasználattal járó környezet károsodásokat. Elő kell segítse a szebb környezetet, az erdő és a viz harmónikus kapcsolatának kialakítását a létesítmények környezetében. Biztosítsa az esetleges régészeti értékek megőrzését. Segítse a tájesztétika fejlesztését, az ökológiai egyensúly magasabb szintű kialakítását a regionális fejlődéssel összhangban. e) A hasznosítható vízkészletek megfelelő Ütemű növelésével a rendszer fokozza a térség közvetlen társadalmi-gazdasági fejlődését, ösztökélje az iparfejlesztést és az ipari-háttér fejlesztését, az ipartelepítési politikát, járuljon hozzá az MSzMP programnyifatkozatának, az egyes vidékek gazdasági színvonalában még meglévő különbségek további csökkentésére irányuló célkitűzése teljesítéséhez. Segítse a kulturáltabb szabadidő eltöltést, javítsa az életkörülményeket, járuljon hozzá a munka- feltételek,, jövedelem-viszonyok javításához. Fokozza a terület idegen- forgalma fejlesztésének megalapozását. f) A rendszer kialakításához és működéséhez szükséges legfontosabb erőforrások körében a viz, az energia, tőke, munkaerő, ipari háttér-technológia, földterületek veendők figyelembe. Figyelembe véve, hogy valamennyi erőforrás korlátozott, az erőforrások takarékos felhasználása, minél alacsonyabb szinten tartása alapvető hatékonysági követelmény. A rendszer természetes potenciális vízkészlete saját területének természetes vízkészletéből és a rendszer számára más terület vízkészletéből átadott részből tevődik össze. A rendszer egyrészt energia-fogyasztó, másrészt esetlegesen energia, elsősorban csucsenergia termelő. Az energiaforrások korlátozott jellege a rendszer kialakítása szempontjából kényszerítő tényező. E tényező súlyának csökkentése érdekében törekedni kell az energia mérleg minél nagyobb mértékű önfinanszírozására. A rendszer tőke ráfordítása a létesítési és az üzemelési költségeket tartalmazza, mig a munkaerő a létesítés és az üzemelés munkaerőszükség- letét. Mindkettő korlátozott. Az ipari háttér lehetőségei egyfelől megszabják az egyes fejlesztési időszakokban a rendszer technológiai színvonalát, ugyanakkor a rendszer- 117 -
