Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

4. A vízgyűjtőfejlesztés rendszertervezése, a vízgyűjtőtervezés

g) a nemzetközi vízgyűjtők fejlesztése esetén a vízgazdálkodási feltételek javitása, az esetleges hátrányos adottságok kiküszöbölése a nemzetközi együttműködés körülményeinek fejlesztésével,

h) a rendszer alkalmazkodó képességének biztosítása a fokozatos fejlesztés sajátosságaiból, a kisebb rendszerek összekapcsolódásából, az előre fel nem mérhető követelményekből, hirtelen változásokból származó hátrányos hatások kiküszöbölése érdekében,

i) a fenti célkitűzéseknek népgazdasági szinten a távlatilag legalkalmasabb alternativ megoldás szerinti teljesítése.

Az egyes célkitűzések kijelölésénél az előbbi sorrendben az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni:

a) A hasznosítható vízkészletek növelése a lefolyás szabályozásának fokozását igényli. A szabályozás ki kell terjedjen a rendszer területének saját felszíni és felszín alatti vízkészletére és az esetleges külső vizforrások készletére. A szabályozás a vízkészletek tér és időbeli eloszlásának, mennyiségi, minőségi és energetikai tulajdonságainak módosítására irányuljon. A térbeli kiterjedést a regionális fejlesztés és a vízgazdálkodási érdekek, lehetőségek határozzák meg. Az időbeli szabályozás célja a többéves kiegyenlítés fokozatos közelítése, nagytávlatú elérése.

Ezzel összefüggésben alapvető célkitűzés a felszíni és a felszín alatti tározó térfogat növelése, a növelés állandó lehetőségének (a rendszer bővítésének) biztosítása. A tározótérfogat, a feltöltő vízkivétel kapacitása, a feltöltés időtartama a vízgyűjtő egészére kiterjedő lefolyásszabályozás igényeivel összefüggésben, a szükséges energiaszint (emelési magasság), a tározók közti elosztó rendszer kapacitása, stb., mint egymással összefüggő változók együttesen vizsgálandók.

A hasznosítható vízkészletek növelése érdekében a vízkészlet minőségi szabályozása magában foglalhatja a nyers vízkészletek ülepitését hosz- szabb-rövidebb ideig a felszíni vagy felszín alatti tározókban, a vizhő- mérséklet szabályozását a tározási mélységgel összefüggésben, a természetes körülmények közti levegőztetést, vizkeverést, hígítást figyelembe véve a hosszú idejű tározódási idő lehetőségeit is.

A vízkészlet energetikai szabályozása a víztömegek tér és időbeli átcsoportosításával járó, a természetes készlet energia tartalmához viszonyított többlet energiaigény csökkentésére irányuljon, figyelembe véve a gravitációs és nyomás alatti vizmozgás lehetőségeinek megfelelően differenciált alkalmazását.

b) E célkitűzés magában foglalja az igénysulypontokba koncentrált vízigények kielégítésére a többcélú vízszolgáltatás, vízhasznosítás és vízigény- szabályozás térben és időben változó mennyiségi, minőségi és energeti- 115 -