Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása

A mederben hagyandó vízhozam (Qm) azt a vizsugár értéket fejezi ki,

amelyet az alább felsorolt okok miatt minden körülmények között a vízfolyások medrében kell hagyni. Másszőval nem engedhetjük meg, hogy a vízfolyás medre üresen maradjon mindazokban az időszakokban, amikor a természetes vízhozam a Q érték alá csökken. Ennek bekövetkezése a következő

o/o

okokból megengedhetetlen:- az üresen maradt (vagy pangó vizűvé vált) mederben fellépő biológiai (bomlási) folyamatok a parti lakosság egészségét veszélyeztetik, különösképpen, ha a vizsgált szakaszon szennyvízbevezetések vannak, vagy a

viz eresen szennyezett állapotban érkezik a vizsgált szakaszra,- elpusztul a halállomány,- leromlik a környék természeti képe,- a talajvíz és a medervizszint közötti különbség növekedésével a meder felé áramló talajvíz hidraulikus gradiensének értéke emelkedik, ami partcsuszásokat és a medrek elfajulását vonja maga után,- a hajózás a szükséges vízmélység hiányában nem folytatható,- a fürdési és sportolási lehetőség a vizmennyiségi és minőségi viszonyok kedvezőtlen változása miatt romlik, vagy megszűnik.

E hátrányok kiküszöböléséhez szükséges mederben hagyandó élővizhozam értékét csak részletes vizsgálatok alapján lehet megállapítani. Az élővíz- hozam értékét többnyire a hosszabb időszakban észlelt - Qjqqo? * legkisebb vízhozam hányadaként veszik figyelembe:- A • «idő* <3'32>

Az "A" arányossági tényező a vizsgált tájegység általános gazdasági fejlettségétől, természeti adottságaitól, a szennyvízbevezetés és a hígítás mértékétől függő mérőszám, amelynek értéke a hazai vizkészletgazdálkodási gyakorlatban jelenleg 0, 75.

A Q, természetes vízhozamnak a Q mederben hagyandó vízhozammal, d m

továbbá az alsó és a felső területek számára lekötött Q és Q. vízhozamba f

mai csökkentett értékét, a redukált természetes vízkészlet, azaz

r(dm)

W- (Q + Q, + Q ) m f a

(3-33)

önálló vizkészletgazdálkodási alapadatként is alkalmazzák.

E jelöléseket figyelembe véve a hasznosítható vízkészlet számítására a következő összefüggés is alkalmazható:- 103 -