Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
9. A vízellátás és csatornázás vízépítési műtárgyai
periódusát látjuk (a légbeszivó szelep zárva, a harang alakú középső térben a víz emelkedik). Az ábra alsó részén a tulajdonképpeni derités periódusát mutatjuk be (a harang alakú térben a viz elért egy felső szintet, a lég- beszivő működésbe lépett,a légnyomás hatására s derítendő viz a medence alsó részén elhelyezett perforált elosztócsöveken keresztül behatol a deri- tőtérbe, a fölös iszap átbukik az iszapgyüjtő vályúba, a derített viz elfolyik a perforált elvezetőcsöveken át). A 2. periódus addig tart, amig a harang alakú térben a viz egy meghatározott alsó szintet el nem ér, akkor becsukódik a légbeszivó szelep, a viz útja megfordul és az egész folyamat kezdődik élőiről. Az igen szellemes, laboratóriumi és félűzemi kísérletek alapján ki. alakított és szabadalmazott berendezést a DEGREMONT cég úgyszólván az egész világon elterjesztette. 10-40 m átmérőjű kör alakú medencék, 20-40 m oldalhosszúságú téglalap alakú medenceegységek formájában, rendszerint nyitott kivitelben készülnek. Építésük viszonylag egyszerű, gépészeti berendezésűk, automatikus szabályozórendszerük azonban kényes. A felületi terhelés (deritési sebesség) 0,8-1,5 mm/s között változik a nyersvíz lebegőanyag-tartalmáről függően. 1000-1500 mg/1 lebegőanyagtartalom körül érhető el a legjobb hatásfok, de lebegőanyag nélküli, humin- savas, színes vizek derítésére is jól akkalmazható. Magyarországon a sajóecsegi ipari vizmü Dorr-rendszerü derítőjét alakították át Pulsator- rendszerüvé. Gépi kotróval működő derítők Magyarországon a Graver-rendszerü reritőknek egy magyar tervezők által továbbfejlesztett és hazai viszonyokra alkalmazott változata (reaktor, reaktivátor) terjedt el (Fővárosi Vízmüvek, Lábatlan, Balatonfüzfő, Dunaújváros, Borsodi Regionális Vizmü stb.). A hazai műszaki gyakorlatban rekator néven elterjedt műtárgy (9-12. ábra) egy viszonylag széles, monolit vasbeton fenéklemezzel kiképzett felfelé csonkakupszerüen szélesedő, felül körhenger falu, fedett vasbeton medence. A deritőanyaggal összekevert nyersvíz a derítő tengelyében elhelyezett függőleges hengerbe kerül. Ott felfelé áramolva átbukik s lefelé szélesedő harang alakú flokkulációs térbe. A bekeveéést és pelhyesedést kis fordulatszámú propellerszivattyu segíti elő. A harang alsó széle alatt a pelyheket tartalmazó viz átbukik és felfelé áramlik egyre csökkenő sebességgel. Ebben a térben alakul ki a lebegő iszapszürő. A felfelé áramló viz pelyhei beleütköznek az iszapszürő pelyheibe és megnagyobbodva lehullanak a medence aljára. Az iszapot körbejáró kotrőszerkezet a központosán elhelyezett iszapzsompba kotorja. A flokkulációs teret felülről lezáró harang alsó szélére szerelt lapok szögállásának változtatásával a deritő külső fala és a harang közti nyílás változtatható. Ezáltal a lebegő iszapréteg alsó be- 98 -
