Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
9. A vízellátás és csatornázás vízépítési műtárgyai
A kotrőberendezés a medence peremén mozgó gumiabroncs vagy síneken gördülő acélkereken megoldású lehet. A kotrószerkezet kerületi sebessége - az ülepítendő anyag minőségétől függően - általában 2-6 cm/s. Rendkívül fontos a Dorr-medencék pontos és szakszerű kiképzése az építés során. Különösen az egyenletes fenékesés lényeges. Nagy gondot kell továbbá fordítani a bukóélek pontosan vízszintes kiképzésére, mivel a medence jó hatásfokú működésének ez alapfeltétele. Vegyszeres Ulepités (derítés). Előfordulhat, hogy adott esetekben szükségessé válik a mechanikai tisztítás fokozása vegyszeres beavatkozással. Az alkalmazott vegyszerek a különböző koaguláltató anyagok, mint a vas- és aluminiumsók, mész, szintetikus polimer anyagok, poli(akril-amid) stb. Ezek adagolásával a mechanikai tisztitő hatás - a pelyhesedés elősegítésével - lényegesen nő és ezzel a klülepedő anyag mennyiségét 80% körüli értékre, a BOI^ csökkenést pedig 50-70%-ra lehet emelni. Az eljáráshoz a vegyszer hatásának kifejtését elősegítő különleges kikéépzésü medencére van szükség. A berendezés főbb műtárgyai: vegyszeradagoló, vegyszerbekeverő, pelyhesitő, derítő. A beadagolt vegyszer gyors elkeverése a keverőmedencében megy végbe. A pelyhesedés megindulásának meggyorsítására a vegyszerrel kevert szennyvíz a pelyhesitőbe kerül, amelyben függőleges vagy vízszintes tengelyű ke- v erőlapátok állandó mozgása mellett a pehelyképződés 10-20 perc alatt végbemegy. A pelyhesedett szennyvíz egy Dortmundi-rendszerü deritőme- dencébe kerül, ahol a függőlegesen felfelé áramló viz és a süllyedő iszap által alkotott lebegő iszapfüggöny a vízből kicsapdódő anyagokat visszatartja, mintegy megszűri. A nagyobb iszapfelhő-darabok leszakadoznak és a deritőtölcsér aljár gyűlnek össze, ahonnan iszapcső segítségével eltávolit- hatők. A vegyszeres Ulepités alkalmazása a szennyvíztisztítás területén hazánkban még nem'terjedt el, csak különleges esetekben alkalmazzák. Jelentősége azonban fokozódik, különösen a harmadik tisztítási fokozat bevezetésének előtérbe kerülésével, a biológiai tisztítás után a tisztított szennyvizven l^vő különböző szervetlen anyagok kivonására. Úgyszintén növekszik jelentősége a különleges szennyviztisztási eljárások területén. Építésük igen gondos munkát igényel több szempontból is. A középső, iszapgyüjtő zsomp gyakran kerül talajvízbe. Ez esetben a zsompot száraz munkagödörben (nyiltviztartással vagy talajvizszint-süllyesztéssel) vagy kutsüllyesztéssel építik meg. Utóbbi esetben a kis átmérő miatt rendszerint markoló nem alkalmazható, ezért kézi földkiemelés és búvármunka szükséges. A zsomp építése minden esetben megelőzi a tányér alakú, lapos medencefenék építését. Különös gondot kell fordítani a zsomp és a medence- fenék csatlakozásának kiképzésére. A talajviszonyokra, ill. változó talaj- 92 -
