Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

9. A vízellátás és csatornázás vízépítési műtárgyai

napi vízfogyasztás a napi átlag 1,6-szerese is lehet. A legnagyobb órai vízszükségletet egy napon belül az óránkénti vízfogyasztás legnagyobb ér­téke adja meg. A jellemző szorzótényező (ßö) 1,5-1,6 értékű lehet. Az óránkénti vízfogyasztás napi változásánál általában két nappali maximu­mot (10 és 16 óra körül), és egy magasabb nappali és egv mélyebb éjjeli minimumot figyelhetünk meg. Célszerű lehet lakótelepek vízellátásának megoldásánál, gazdasági okokból, a lépcsőzetes kiépítés. Ilyenkor első lépcsőben a közkutas viz-* ellátást valósítjuk meg. Ez az első lépcső közegészségügyi szempontból előnyös, tiszta vizet biztosit a lakosság számára. A gazdaságilehetőségek javulásával sor kerülhet a második lépcsőre, amelynél már minden egyes házingatlant vagy minden egyes lakást egy-egy fogyasztó csappal látunk el. Ilyenkor a fogyasztott viz mennyisége a közkutas szükséglet kétszeresére, 60-70 lit/fő.nap-ra növekszik. A viz folyamatos házhoz szállítása igen jelentős szociális és közegészségügyi szempontból. A harmadik lépcső, amikor a WC és fürdőszoba vízellátására és a kertek és udvarok, úttestek locsolására is sor kerül, a szociális kulturáltság tedjes kielégítését jelen­ti. Ekkpr a vízszükséglet elérheti, sőt túl is haladhatja a már említett 330 lit/fő. nap értéket. 9.12. A vizbeszerzés és viztisztitás létesítményei Vizbeszerzés Ásott kút. Talajvíz gyűjtésére 5-20 m mélységben elhelyezkedő viz- adő réteg és kisebb 1-5 mr/nap vízigény esetében építhető. Általában 0,8- 1,0-1,5 m átmérőjű előre gyártott betongyűrűkből, süllyesztéssel készí­tik. A vizet a kút fedlapjára szerelt kézi hajtású üzemelő berendezéssel termelik ki. Egyszerű és kavicsszürős csőkut. Sekély mélységben (5-40 m) fekvő talaj- és rétegvizek gyűjtésére használják. A szürőcső átmérője 200-300 mm. Készülhet acélcsőből, azbesztcement csőből, porózus betoncsőből. Aknakut. Általában 12 m mélységig feltárható vizadó réteg megcsa­polására használják. A kút belső átmérője 2-3 m. Falvastagsága kb. 30 cm. Anyaga lehet beton (ma már ritkábban kő vagy tégla), vasbeton vagy vasbeton keretszerkezetbe beépített porózus beton. Az akna oldalról és alulról is kaphat vizutánpőtlást, ebben az esetben az akna fenekét fel­kavicsolják. Csápos kút. Zárt aljú aknakut, amelyből radiálisán 150-250 mm szü- rőcsöveket (csápokat) sajtolnak 40-60 m hosszúsággal, hidraulikus prés segítségével a talajba, vigyázva arra, hogy a csaápok felett legalább 3,0 m vastag fedő kavicsréteg legyen, ami a nyert viz bakteorolőgiai tisz­tulásához tapasztalat szerint szükséges. A hazánkban épült csáposkutak vízhozama 6000-10 000 m^/nap. Külföldön 20 000-50 000 m'Vnap teljesit­- 77 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom