Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

7. Az árvízvédelem és foyószabályozás néhány kérdése

Más természetűek a jéglevonulások alkalmával keletkező vizszintduz- zasztások. A folyó élessé váló kanyarulatai, a kellőképpen ki nem fejlődött mederátvágások, a parti és meder zátonyok, sőt a céljukat tévesztett ésl kellőképpen fenn nem tartott középvizi szabályozó mUvek, mint helyi ténye­zők, a jégzajlások alkalmával jelentős szerepet játszanak jégtorlaszok ki- alakutásában és a jégtorlaszok által visszaduzzasztott jegesárvizek kelet- kezésében. Viz- és időjárási tényezők, mint pl. alacsony vízállás, kemény hideg stb. esetenként fokozzák a jég megállásának és feltorlódásának, s Így jeges árviz keletkezésének veszélyét. Jégtorlasz ott keletkezik, ahol a zajló jég haladása közben a helyi té­nyezők hatására, tehát valamilyen mederakadálv vagy irányváltozás követ­keztében sebességéből annyit vészit, hogy az egymás fölé és alá csúszó, valamint összetömörülő jégtestek a súrlódást legyőzni nem tudják (ez a ka­nyarulatok hatása) vagy pedig a parthoz vagy valamilyen mederbeli építmény­hez kerülve ékszerUleg vagy boltozatként összeszorulnak (ez pedig meder- szUkUlet hatása). Ez a torlasz ezután visszahat a vízállásra, mert a jég ál­tal felülről lezárt, sőt esetleg eltorlaszolt, tehát megszükitett mederben az érkező vízmennyiség csak magasabb vízállás mellett tud lefolyni (7-3. ábra). A torlasz felett a viz egyrészt annyira megemelkedik, hogy nagyobb nyo­másával az átfolyó viz sebességét megnövelve fokozza a szűkített szelvény 7-3. ábra Jégtorlasz hatása a Duna vizszintjére- 5 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom