Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
8. A kikötők és az ezekhez kapcsolódó partfalak
8. 73. A jégteher és légnyomás Minden olyan szerkezet, amelyben az álló, üsző vagy leeső jég erő- tani igénybevételt okozhat, a jég terhelőhatásának figyelembevételével méretezendő. A jég hatását akkor sem szabad figyelmen kivtil hagyni, ha üzemi rendszabályok vagy berendezések szolgálnak a szerkezet jégtelenitésé- re, de ez esetben a vonal menti jégteher előirt értéke 50%-kai csökkenthető. A jég fizikai jellemzői Az erőtani méretezés során a jég fizikai tulajdonságait a következő értékekkel lehet számításba venni: Sűrűség Hőtágulási együttható Rugalmassági modulus Relaxációs idő Poisson-szám Nyomószilárdság Huző-hajlitő szilárdság Nyirőszilárdság Tapadás betonhoz (ad- héziő) 8,9 t/m3 5x10‘5 100 000 kp/cm 5000 s 3 2 40 kp/cm^ 14 kp/cm^ 10 kp/cm 2 12 kp/cm A jégnyomás A jégnyomás a szóban forgó igénybevétel szempontjából legkedvezőtlenebb jéges viz szintjében ható, a megtámadott felületre merőleges irányú, egyenletesen magaslő erőként vehető számításba. A jégnyomás háromféle formájával kell számolni:- a táguló (dilatálő) jég nyomásával,- a zajló, illetve álló jég nyomásával és- a dinamikus jégnyomással. A táguló jég nyomását pontosabb adatok hiányában a következő táblázat szerint kell felvenni: 54