Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
8. A kikötők és az ezekhez kapcsolódó partfalak
Rakodási szempontból a hajó partéltől való nagyobb távolsága jelent hátrányt. További hátrány lehet, hogy az alacsonyabb vízállásnál rakodó hajókra a rálátás rosszabb. A mozgó, sinen járó rakodógépek vízoldali sinszála az alsó függőleges fal koronaéle közelébe vagy a magasabb partéi mellé helyezhető. Az alsó sinszál védelmét külön biztosítani kell, ha az jégzajlásnak is ki van téve. 8.5 Hullámtörő szerkezetek és mólók Tavi kikötők létesítésénél a kikötőfal (partfal) építésén túl még további vízépítési szerkezetek kialakítására van szükség a kikötő zavartalan üzemeltetése érdekében. Ezek részben kiegészítő, részben pedig önálló létesítmények, és a tavak partjainak vízmosás és hullámverés elleni biztosításán, a kikötőmedencében lévő vizijármüvek védelmén túl ezek létesítése során esztétikai követelményeket is ki kell elégíteni. Ezek a különleges tavi kikötőépitmények, a hullámtörők és mólók az előző fejezetben ismertetett partfalszerkezetekkel megegyező vagy legalábbis azokhoz hasonló megoldással készülnek, a teljesség kedvéért azonban érdemes velük külön is foglalkozni. Ez annál is inkább szükséges, mert a hazai sekélyvizü tavainkon (Balaton, Velencei-tó) már kialakultak azok a műszaki megoldások, amelyek jól alkalmazkodnak a meglevő adottságokhoz (kis vízmélység, változó altalajviszonyok, helyi építőanyagok stb.). A következőkben a hullámtörők és mólók általános jellegű ismertetése mellett bemutatunk néhány, a hazai gyakorlatban elterjedt szerkezeti megoldást is. 8.51. A hullámtörő gát A hullámtörő gát olyan vízépítési mü, amelyet a tavi kikötő medencéje vagy ez utóbbi hiányában a kikötésre használt vizterület elé építenek, hogy védelmet nyújtson a hullámverés, jégnyomás és az eliszapolódás ellen. A hullámtörő gát egyidejűleg rendszerint a kikötő bejáratát vagy a kikötőbe vezető - esetleg kotort - bejárati csatornát is bizonyos fokig védi. A hullámtörő gát szerkezetileg állandó keresztmetszettel épült kőhányás, eredeti feladatának ellátására nincs szükség a felületeinek különösebb rendezésére vagy kötött burkolattal való kialakítására. A fenntartási, de igen gyakran esztétikai igények miatt - elsősorban az üdülőterületek körzetében épült hullámtörő gátak esetében - e szerkezeteket tartós burkolattal is ellátják, sőt part felőli oldalukon gyakran kikötési lehetőséget is biztosítanak. Mint korábban már említettük, a hullámtörő gát eredetileg egy- célu műtárgy és a szárazfölddel nincs szükségszerűen közvetlen összeköttetésben (nyiltvizi hullámtörő). Kőanvagu hullámtörő mintaszelvényét mutatja a 8-9. ábra.- 47 -