Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
9. A vízellátás és csatornázás vízépítési műtárgyai
függőlegessel 60°-ot bezáró szögben elhelyezett párhuzamos gömbacél pálcákból álló szürőszerkezet (9-36. ábra). Alkalmazásának célja, hogy a szennyvízben levő durvább uszadékok a pálcákon fennakadjanak és így kiemelhetők legyenek. A rács szükség szerinti tisztításáról gondoskodni kell. A rácson fennakadó anyagot kézi erővel, tisztitógereblye segítségével emelik ki. A finom rács (szennyvizrács) pálcatávolsága 10-50 mm. Beépítésének célja lényegében ugyanaz, mint a gerébé, de finomabb kisebb darabos anyagok visszatartására szolgál. Finom rácsot általában vizelosztó berendezések, szivattyú előtt szükséges elhelyezni. A pálcaköz méretének megállapítása a megóvandó berendezés érzékenységétől függ. Szivattyúk előtt azok szivócsonk mérete a mértékadó, általában a pálcák távolsága a szlvócsonk átmérőjének egyharmada lehet. Hidraulikai szempontból a rácstáblák méreteit úgy választják meg, hogy a hasznos felületen átáramló viz legnagyobb sebessége 0,4-0,8 m/s között legyen. A rácsszemetet kézi vagy gépi mozgatású tisztitógereblye akadályty- lanul mozoghat. A kigereblyézett rácsszemét továbbszállítására végtelenített szalagot alkalmaznak. Mozgó rácsok esetén a láncszerű elemekből összeállított végtelenített rácsfelület állandó mozgásával kiemelt szennyanyagot fésűszerkezettel, forgőkeferendszerrel, vagy vizsugáröblitéssel távolitják el. A kiemelt rácst.zemét továbbszállítására szintén szállítószalagot alkalmaznak. Az apritószürő a visszatartott darabos anyagokat megfelelő szerkezet segítségével felapritja és továbbengedi, eltávolítására a tisztítás későbbi fázisában kerül sor. Feleslegessé teszi a szürőrácsokel helyezését, elmarad a rácsszemét kezelése. A rácsszemét aprító a rácsról összegyűjtött szemetet apritja fel. Gyakrabban használt berendezés az apritószivattyu, amely a bizonyos meny- nyiségü szennyvízzel előzőleg felhígított rácsszemetet megőrli, felapritja. Az apritószivattyut meg kell óvni a nagyobb szennyező anyag (kavics, fém) bejutásáról, ezért célszerű, ha az aprítást homokfogó előzi meg. A felapritott szemét vagy visszajuttatható a szennyvízbe, ahol a szennyvízzel együtt tovább tisztítják vagy önállóan kezelik. Homokfogók A homokfogók az Ulepités elvének alkalmazásával müdkönek. A szennyvízben levő homok túlzott mennyisége a tisztítás során a technológiai folyamatot zavarja, eltávolítására elsősorban ezért van szükség. Egyesített rendszerű csatornahálózathoz csatlakozó tisztitótelep homokfogója elé célszerű hordalékfogó beépítése is, amely az egészen durva, cm nagyságrendű szervetlen hordalékot (kavicsot! tartja vissza. A homokfogó kialakítása, méreteinek megállapítása a szennyvíz összetételétől, a kiülepiteni szükséges homok mennyiségétől, szemcsenagyságától függ. Egyesitett rendszerű csatornázásnál mindenkor, elválasztó rendszernél pedig kb. 1000 m^/nap szennyvizhozam felett célszerű- 139
