Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

9. A vízellátás és csatornázás vízépítési műtárgyai

A mesterséges szennyvíztisztítási eljárások lényege a természetben lejátszódó mineralizációs folyamat meggyorsítása megfelelő berendezések segítségével. A városi (házil szennyvizek tisztítására alkalmazott eljárások és berendezések:

Mechanikai tisztítás:

(fizikai hatások)

szennyvizrács, homokfogó, Ulepitőberendezés, usztatőberendezés, habfogó.

Biológiai tisztítás:

(biokémiai folyamatoki

csepegtetőtest, eleveniszapos berendezés, homoksziirő, mesterséges talajsziirő.

Kémiai tisztítás:

(folyamatgyorsitök, ill. célfólyamatok)

deritőszerek alkalmazása az iilepités hatásosságának fokozására, fertőtlenitő módszerek alkalmazása, foszfátmentesités, nitráttalanitás, különböző ipari eredetű vegyi anyagok kivonása, roncsolása.

A szennyviztisztitó berendezések egyes elemeit a technológiai elképzelések szerint alakítják ki és kapcsolják össze egymással. A tisztítótelepre érkező szennyvizet először durvább-finomabb rácson megszűrik, kivonva ezzel a szennyvízből a nagyobb uszadékot, az un. rácsszemetet.

A nagyobb szemcséjű lebegő szennyeződéstől a szennyvíz homokfogóban szabadul meg. A homokfogóból a szennyvizet előülepitő berendezésbe vezetik, ahol a finomabb lebegő anyagok - szerves iszapot alkotva - visszamaradnak.

Ezen az utón a szennyező anyag nagy része a szennyvízből leválaszt“ ható. Az ülepített szennyvíz a továbbiakban biológiai tisztításra kerül, amikor is a tisztítóberendezés jellegétől föggő módon az oldott szennyező anyag nagy részétől megszabadul, a berendezésben fenntartott mikroorganizmusok életfolyamatai révén. A keletkezett eleveniszapok kiválasztását és eltávolítását utóülepítő berendezés teszi lehetővé. Az utóülepítőből távozó víz már csak kis (a telep hatásfokától függő) mértékben tartalmaz szennyező anyagokat. A patogén baktériumok elpusztítására - szükség esetén - az elfolyó szennyvizet ferőtlenitik.

A szennyvízből kivont anyagok ártalom mentesítése a szennyvíztisztítás további igen lényeges feladata. A kivont szennyvíziszap ásványositására általában rothasztókat alkalmaznak és a kirohadt iszapot víztelenítés (szikkasztás) után a mezőgazdaság céljaira használják fel.

A szennyvíztisztítás technológiájának egyes részfolyamatait leginkább az egyes műtárgyak funkcionális szerkezete alapján ismerhetjük meg.

137 -