Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
9. A vízellátás és csatornázás vízépítési műtárgyai
Víztorony szerkezeti kialakítása A víztornyok szerkezeti részei nagyjából azonosak a medencék részeivel. A medencék zárkamrái helyett itt a tartály alatti födémen helyezzük el a szerelvényeket. A függőleges csőszakaszokat terjeszkedési közdarabokkal kell ellátni, nehogy az épület mozgásai a csöveket eltörjék. A hőzárást régebben a tartály köré épített köpenyfallal és a körbezárt légtérrel érték el. Utóbbi időben inkább az építési technológiának megfelelő hőzáró burkolatokkal (kőszivacs, parafa stb.) pótolják a kettős falat. A toronytörzsben helyezkedik el a feljáró lépcső, szerszámkamra, szivattyútelep, esetleg szolgálati lakás és egyéb az üzemeltetést biztositó berendezések. Itt is gondoskodni kell a szellőzésről és a tisztaságról. A tartályok legegyszerűbb formája a körhenger és ennek módosított formái. Ezek közül a vasbeton anyagú medencéknél csak az Intze-féle alak jöhet szóba, mert a fenéklemezben csak nyomások keletkeznek, a többi alak csak acél anyagú tartályoknál gazdaságos. A felfelé szélesedő kehely alakra mutat példát a 9-30. ábra. 9-30. ábra Kehely alakú víztorony metszete Hidropneumatikus vízellátó és nyomásfokozó berendezések A hidropneumatikus berendezések fő részei: a szivattyú, a légüst, csővezetékek és szerelvények és a gépház (9-31. ábra). Céljuk a viz nyomásának szabályozása, és bizonyos kismértékű tározás.- 124 -
