Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
95 ▼agy (21) A számítások egyszerűen és gyorsan elvégezhetők a II.6.2. ábrán leyő nomogram segítségével. A nomogram használatához csupán az R, az I és a értékeket kell meghatározni. Amennyiben a vlz- hozamértékek állnak rendelkezésünkre, a középsebességek a Q/F képlet alapján határozhatők meg. Közelítő számítások végezhetők az érdességl tényező meghatározására Brettlng képletével (lb), amiben csak a hidraulikus sugár szerepel, Így a feladat megoldásához elégséges a meder geometriai jellemzőinek Ismerete. Ha csak a meder anyagáréi van információnk, a (15) képlettel számolhatunk, ahol í értéke a szelvényre meghatározott mederanyag átlagos szemátmérőjével Jellemezhető. Az ismertetett módszerek mindegyike nyílt íelszinti, permanens vizmozgásra vonatkozik, ezen klvUl a (20, 21) képlet feltételezi a középsebességek folyéhossz menti állandéságát Is. A fenti számítás arra az esetre vonatkozik, amikor zárt szelvény (a középvlzl meder) érdesség! tényezőjét kívánjuk meghatározni. Igen gyakran van sztlkség a hullámtár érdességl vl—, szonyalnak Jellemzésére is. Ebben az esetben a számításhoz osztott szelvényt tételezünk fel. A k érdességl tényező értéke csak abbém az esetben határozható meg, ha a hullámtér és a meder geometriai jellemzői, a hullámtéren kialakuló esés és a vízhozam megoszlása Is Ismert. A hullámtérre is kiterjedő nagyvlzi vlzhozammérésekkel a vízhozam megoszlása meghatározható, a hullámtéren és a meder felett kialakuló eséseket közelítőleg azonosnak lehet elfogadni. Fentiek ismeretében a számítás a (20) képlet alapján végezhető el. Abban az esetben, ha az érdességl tényező számítására lehetőség nincs, különböző kutatók a meder állapotának Jellemzése mellett határértékeket adnak meg az érdességl tényezőre. A magyarországi medrekre alkalmazható tényezők határértékeit a II,6.1.táblázat tartalmazza. sík- és dombvidéki vízfolyások Meder anyaga Meder állapota nCs/m1^] k[mX/3/B] állandó, egyenletes, tiszta, sima modor 0,020-0,025 0 •a* 1 o ir\ állandó, kissé egyenetlen, ritkán benőtt meder 0,025-0,033 0 1 O F ÖLD állandó, egyenetlen, kanyargós, zátonyos, kissé (agyag, iszap, benőtt meder 0,033-0,060 30 - 25 homok, kavics) időszakos, rendezett, kissé benőtt meder 0,033-0,060 30 - 25 Időszakos, rendezetlen, benőtt meder; rendezett hullámtér 0,060-0,050 25 - 20 Időszakos, elfajult, stirtln benőtt meder; rendezetlen hullámtér 0,050-0,100 20 - 10 rendezetlen, sUrti ordővel benőtt hullámtér 0,100-0,200 10 - 5 HEGYVIDÉKI VÍZFOLYÁSOK FÖLD (agyag, kavios) viszonylag egyenlete, rendezett, kissé benőtt, jól beágyazott meder Szabálytalan, rendezetlen, benőtt, helyenként köves fenekil meder 0,060-0,050 0,050-0,067 25 - 20 20 - 15 K ő (görgeteg) szabálytalan, rendezetlen, kissé benőtt meder szabálytalan, elfajult, zuhatagos meder 0,067-0,100 0,100-0,200 15 - 10 io - 5 II.6.1. táblázat: Természetes medrek érdességl tényezői
