Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)

II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása

73

A fenti kifejezésekben ?h a hordalék, £ a viz sllrüsóge, pedig a Jellemző izeaoieér- dességhez tartozó hidraulikus sugár. Utóbbi pl. úgy számítható, hogy a Cházy-fóla C tényező kóplotbe a Boderérdesség BÓrőhossza helyére a Jellemző szemoseótmérőt tesszük.

Einstein képletét utóbb többen módosították és Észak-Amerlkában igen népszerű. Európában és Így hazánkban is alig használják.

Meyer-Peter, Haliunké és Einstein elméleteinek kombinációjával Erkek [1*0 az alábbi képletet ezármaztatja:

g

g

0,994 í"h [ (7Th - íOd’]

( th- Odg

]

10/3

(17)

Meg kell Jegyezni, hogy a fenti összefüggésekben szereplő, területkiegyenlítéssel számított dg átlagos szemoseátmérő nem Jellemzi egyértelműen a szemcseösszetételt, hiszen eltérő ezemoeeösszetételü hordalékanyagoknak azonos dg értéke lehet, mozgásuk kezdete ée mechanizmusa viszont eltérő hidraulikai paraméterekkel Jellemozhető.

Bogárdl [2] görgetett hordalákhozam paramétere:

(18)

A szerző újabban kiterjedt ellenőrző vizsgálatokat végzett az irodalomból ismert különböző hordái ékhozam- párámét erekkel és megállapította, hogy nlnos minden szempontból megfelelő kaposolat még egyenletes szemösszetételU hordalék esetében sem.

A fenti számítási képletek többé-kevésbé összefüggenek egymással, mint azt a (10) e- gyenlet esetében is láttuk. Az érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy a Meyer-Peter-féle összefüggés az Elnstein-féle és Y paraméterek segítségével ie kifejezhető:

/ V 3/2

$

4

Y-0,188

(19)

Erkek [14] kimutatta, hogy a

. -3,33

10 Y (20)

összefüggés Jól jellemzi számos amerikai és nyugateurópai folyó hordalékszállltását. Bogárdl [2] szerint a magyarországi folyókon mért hordalékhozamok alapján a fentitől Jelentősen eltérő-3,33

$ = 0,014 Y (21)

kapcsolat a megfelelő.

A csusztatóerő-többleten alapuló képletek tulajdonképpen mind visszavezethetők a klasszikus Du Boys képletre, melyet a laboratóriumi kísérletek sora támaszt alá, homokanyagu medrek esetén. Kavicsmeder és főleg igen vegyes szemösszetétel esetében az Igen elterjedt Meyer- Peter összefüggés alkalmazása célravezetőbb, bár ennek előfeltétele az általános, kifejlett hordalékmozgás. Részleges hordalékmozgás esetén ismernünk kellene a mozgási sáv, sőt azon belül az eltérő mozgási sávok határait, hogy a képlet szolgáltatta magas hozamértékeket megfelelően redukálhassuk. A hordalékzörejhallgaté készülék, illetve a jelzőanyagos eljárások segíthetnek hozzá a Jövőben e cél eléréséhez.

A Meyer-Peter képlettel kapott eredmények kétségtelenül tovább flnomlthaték, ha azt a keresztszelvény több XUggélyére alkalmazzuk és a részeredményeket az egyes függélyekkel Jellemzett medersávok szélességének arányában súlyozzuk. Azonban a több függélybon végzett görgetett hordalékmérések azt mutatják, hogy nincs egyértelmű összefüggés a függélyek mélysége és az ott fogott hordalék hozama között. Mivel a Meyer-Peter képlet domináló paraméterei közül az esés nem változik fUggélyről-fUggályre, csak a vízmélység, eredményül minden esetben növekvő fajlagos hordalékhozamot kapunk a vízmélység növekedésével.

Hasonló a helyzet a Brettlng-féle összefüggéssel is. Meg kell Jegyezni, hogy ez a képlet csak a mederanyag és nem a fogott hordalék átlagos szemátmérőjét behelyettesítve adott reális hordáiékhozam-értéket a Rábán. Ez a körülmény nem Jelent nagy hátrányt, mert a mederanyag szemösszetételére rendszerint könnyebben kaphatunk felvilágosítást, illetve több adat áll rendelkezésre, mint a görgetett hordalékra. A képlet a felsődunai adatokkal nem szolgáltatott használható eredményeket.

Hátránya a csusztatóerő-többleten alapuló összefüggéseknek, hogy a keresztszelvény mó-