Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)

II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása

gyakorisága. Ez a feldolgozási mód már lehetőséget ad az adatok eloszlásának a szemléltetésére és következtetni lehot holőldk az adott szintet meghaladó vízállások ismétlődésére is.A gyakoriság és tartósság értékeket a folyószabályozási tervezésnél számos összefüggésben alapadatként hasznosítják, igy például a méretezési vízhozam meghatározásánál, a hordalékszámitásoknál, hajózási vizszint.ek megállapításánál stb. A II,3.2. ábra a Dráva barcsi szelvényére meghatározott gyakoriságokat és tartósságokat tünteti fel. Az ábrán kétféle tartósság szerepel; a teljes év vízállásaira és a jégmentes időszakra vonatkozó tartósság. Ez utóbbi a hajózási idény meghatározásához szükséges.

Már ezek az elemi statisztikai feldolgozások is megkövetelik az adatok illetve adatsorok ellen Írzésó t.

Ismeretes, hogy mozgómedrü folyőkná) az azonos vízhozamhoz tartozó vízállások a meder- változás Jellegének megfelelően az Időben változnak. A feldolgozás viszont azt kiváuja, hogy az adatsor egyöntetű legyen, vagyis a vizáilásászleléseket szabályos Jellegű eltérések ne terheljék ób a véletlen Jellegű ingadozás törvényszerűségei is változatlanok legyenek [k],

Szabályos eltérés jelentkezhet például a meder süllyedéséből vagy emelkedéséből, amikor az azonos vízhozamhoz tartozó vízállások az időben folyamatosan csökkenő, vagy növekvő értéket mutatnak. Nem egyértelmű a vlzmórceszelvényok stabilitásának fogalma sem. Nyilvánvaló ugyanis, hogy adott szelvény stabilitású önmagában még nem meghatározója az adott vízhozamhoz tartozó levonulási szinteknek. Attól függően, hogy a szelvény alatt vagy felett a mederben milyen változások következnek be, változhatnak az azonos vízhozamhoz tartozó vízállások Is.

Egyértelmű lesz a feladat, ha a mérceszelvény stabilitása helyett a szelvény környezetének stabilitását, tehát a vízállás-vízhozam kapcsolat alakulását befolyásoló teljes szakasz luednrvá I tozúsalnak az azonos vízhozamok levonulására gyakorolt együttes hatását vizsgálják. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy valamely vizmérceszelvóny környezető akkor nevezhető stabilnak, he az azonos vi/.huzalunkhoz tartozó vízállások az időben változatlanok maradnak [2].

'.zóna:yoh h1ii.it okozhat a mércék ü-pontjának változása is. A vizméroók telepítése óta eltelt- i !'■ alatt csaknem minden vízmérce átépítésre került, vagy az orodoti helyén, vagy pedig áthelyezve, Mnnek során a O-pontoli megváltozhattak, de megváltozhattak az alapslkok módosulása inietl is. A n-pontban bekövetkezett változások viszont nem csupán a vízállásokat, hanem az azol*II.3.1. ábra: A vizjáték és a nugyvlzek esésének alakulása a Dunán