Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
V5 II.2.5. ábra: A mederétreudoaődós értelmezése Újabban statisztikai feldolgozásokat Is készítenek a meder geometriai paramétereiről [53. Adott vízálláshoz, vagy vízhozamhoz tartózd paraméterek gyakoriságát határozzák mog és elvnek alapján becsllk az adott szakaszra érvényes értékeket. Ilyen földolgozást mutat a II.2.k. ábra, ahol a Budapest-Dunaföldvár, Dunaiöldvár-Sió torok, Síd torok-országhatár közötti szakaszok 1000 ds 2500 m^/s vízhozamhoz tartózd szelvényterületeinek relativ gyakoriságát tüntettük fel, a VO nyilvántartási szslvdnyek Jellemzői alapján. Az 1000 m^/s vízhozamhoz tartózd relatív gyakoriságok egyértelműen bizonyítják, hogy a szakaszhatárok helyesen lettok megválasztva, legnagyobbak a szelvényterületek Síd torok alatt és legkisebbek Dunaiöldvár-Sid torok között. 2500 m^/s vízhozamnál változatlanul a Sid torok alatt a legnagyobbak a szelvényterületek, legkisebbek viszont Budapest-Dunaföldvár között. A II.2,5. ábra az előző szakaszokon és vízhozamok mellett a víztükör szélességek relatív gyakoriságát lautst 1 fel. Az ábra jól érzékelteti a szélességek Ingadozásának intervallumát, illetvo azok növekedését a vízhozam függvényében. A két ábra alapján egyszerű számítással meghatározható a középuélységek relativ gyakorisága, szakaszonként összehasonlíthatók az azonos gyakoriságú értékek, Illetve megadhatók a szakaszra Jellemző empirikus küzdpértdkek is. Jellemezni lehet a paraméterek változékonyságát a szórással, esetleg meghatározhatók a paraméterek eloszlásfüggvényei Is, amennyiben a méretezésnél a valószínűségelméletet is alkalmazzák. A meder geometriai paramétereinek hosszmeutl vizsgálata a bemutatott ábrákon is adott vízhozamokhoz (vízállásokhoz) von kötve, igy feltételezi az egyes szelvényekben a paraméterek vízállás, illetve abszolút magasság szerinti változásának ismeretét. Magától értetődik, hogy bármilyen feldolgozás kiindulása valamennyi rendelkezésre álló keresztszelvényben az Illetve F = í(H), B = f(n), P - f(H) P. = f(H) és hk = f(n) írott ds grafikus kapcsolatok Ismerete, ahol H célszerűen a geodéziai magasság (a A.f.). Az összefüggések meghatározására két lehetőség van. Az eddigi gyakorlat szerint a magasságot, és a vízszintes távolságokat célszerűen (általában 1/5, 1/10 arányban) torzítva a keresztszelvényeket felrajzolják, majd a fenéktől általában 50 cro-es oszt.ályközönként felfelé haladva meghatározzák az összetartozó szelvényterület-szélesség értékeket és ezekből a többi paramétert. Az igy kapott Írott táblázat a grafikus ábrázolás alapja. A keres/.t szol vény felvételek alapján nyert összetartozó magasság-távolság értékek lehető:, égőt adnak a fonti paraméterek számítógépes meghatározására is. Viszonylag egyszerű programok és e számítógépbe bevitt szelvénykoonlinóták alapján u gép tetszőleges magassági osztálykö- zokre számítja a paraméterek értékelt és - megfelel ő rajzolóherendezés (plotter) beiktatásával -
