Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
véletlen jel légii Ingadozást mutatnak. [la ez Így von. akkor a paran^teiek becslése elvégezheti mnten ati uni stntisztikni utón, pontosan úgy, mint «7 egyéb hidrológiai, hidraulikai paramétorekuó 1. A torokvés arra Irányúi, hogy logoi ilib ugyanolyan megbízhatóan Jellemezzék a modor méreteit, mint hidrológiai viszonyait, tehát tovább kell lépni a modor Jel 1 önzésének lotró módiiteroi 1. A modor geometriai jel Icrarése Mod őrnek nevezik o vízfolyást magába fogla’á terepinél yedóat (II. 2,1. ábra) . A mindenkori v1zho/umtól függően beszélünk kisvízi, középvizl ás nagyvÍz1 mederről, A n.iyyv I 1 I nedűméi attól függőón, hogy e folyó tültésezett-e vagy nem - megkülönböztetünk hűl lómtorot ég uy i11 árteret. Nyílt ártérnek fi legnagyobb vizeli szintjéig terjedő terepül' lyedós t, hu! 1 úmtériiok pedig a till tások által kó/raf ogott területet lievezziik. \ kozépvizi meder ez ártéri... illetve a hullámtér magasságáig terjedő terepmályedós, melynek a hullámtérrel illetve ártérrel való metszéspontja adja « partéit. A kiizépvlzl moder tehát a két pártól kbzotkl terepeié 1 yodés. 11.2.1. ábra: A folyó völgyazelvénye A partéink maghatározása számos ásottén kezel sein olyan egyértelmű, mint deftnioiójuk, mivel az markánsan elsősorban a homorú partoknál Jelentkezik, a domború parton viszont 8 meder rézsűje sok esetben torén nélkül fut ki a hullámtőrhez, ezért a partéi vonala uehozen határozható oeg. Sokan kozépvlzi moder alatt a sokéves kozépvizhozamhoz tartozó vizszint alatti medret értik, ez azonban helytelen, mivel a középvizhozomuk minden esetben alacsonyabb szinttel folynak ie. mint a partéink magassága. Nincs határozott definíció a kisvízi moderre. Az észlelt legkisebb viz a nyilvántartás bovezefce.se óta egyszer fordul elő, ezért nem lehet Jellemző a kisvízi mederre. illetve annak »J okulására. Közelebb Jutunk a valósághoz, ha a klsvizl modernek a közepes kisvizekhez tartozó vlzhozum felHZlngürbójo clatti medret fogadjuk el, bár ebbon az esetben Is időről-időre változó értéket kapunk az éves klBvlzek alakulásának függvényében. Addig tehát, amíg a nagyvizl és Vözépvizi meder geometriailag meghatározott, a kisvízi modor az Időben változó vízjárás függvénye. A tovább ifik bai> csak a partélek közötti mederrel, tehát a kisvízi medret magában foglaló közé-pvlzi mederről fog le I kozunk és egyszerűség kedvéért medernek nevezzük. A meder g-ometrlal Jellemzésének módját a víz-, jég- és hordáiéaszál1itós leírásához uk'ii-ge■; összefüggések határozzuk meg, .'Izekben az összefüggésekben a mederanyag Jellemzői melle! a I egfuniosahb páromé terek:
