Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)

II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása

19

c./ MakróioraAk. (izekben jut kifejezésre a seder és értér deformációkat magába foglaló teljes mederalaklté folyamat.

2. A kanyarok osztályozása

Kondratyev elméleti vizsgálatai alapján dolgozták ki Szovjetunió folyótra azt a minősítési rendszert, amellyel a 100 k>-nél hosszabb folyókat klllönbözó típusokba sorolták [13]. Az összesen mintegy 900.000 ka folyóhosszból 600.000 km-t minősítettek. Az osztályozás alkalmas arra, bogy a különböző meder- ős kanyartipuookat tályozásl aódokkal összehasonlítsuk.

A. Középvizl modortlpusok (II.1■1■ábra)

bemutassuk ós az egyéb, rendelkezésre álló oszII.1.1. ábra: A középvizi meder típusai (Kondratyev nyomán)

a. / Közápzátonyos tipus

Általában a felső folyószakaszok Jellemző típusa, ahol a meder viszonylag keskeny, a görgetett hordalék mozgása lntonziv, a lebegtetett hordalék pedig megállás nélkül átvonul. A görgetett hordalék a meder teljes szélasségébsn, vonulatok formájában mozog; a partok eróziója nem Jellemző. Paraméterek; a zátonyok közti távolság, ami Popov szerint általában a mederszélesség 6-8-szorosa, a zátonyok magassága, valamint előrehaladási sebessége, ami 10-100 m/év nagyságrendű lehet,

b. / Oldalzátonyos típus

Lényegileg a középvizl medren belül kialakuló kisvízi meder Jellegzetes formája, ahol a sodorvonal erőteljesen kanyarog, oldalzátonyok alakulnak ki, amelyek kisvlzek idején szárazra kerülnek. A kanyargós sodorvonal helyi parteróziót okozhat, ezeket azonban az oldalzátonyok elő- remozgása megszünteti, Így a kanyargás még nem jellemző. Viszonylag egyenes, állékony partu folyószakaszok Jellemző típusa. A paraméterek ugyanazok, mint az előző típusnál.

B. A kanyargás különböző típusai (II.1.2. ábra)

II.1.2. ábra: A kanyargás különböző típusai (Kondratyev nyomán)