Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)

I. A folyók vízgyűjtőjének jellemzése

15

adottságot rögzítettünk ás amelyek többek között a folyák szakaszbeosztását la meghatározzák. A felszín esősviszonyait, mint geológiai kötöttségeket általában állandának szokás tekinteni. Ha azonban feltételezzük, hogy az I.1,2.1. ábrához hasonlá mádon, egy klseséaü folyónál viszonylag röyld szakaszon a felszín osése 1 om/10 éy nagyságrenddel megváltozik, ez a változás már a folyá

esésvlsxonyalra is hatással lehet.

A bemutatott náhány példa bizonyltja, hogy a folyá fejlődésének folyamata, a földtani, geoláglal adottságok, különösen pedig a felszínen Is hatá kéregszerkezetl mozgások a morfológiai viszonyokra ás a folyák mai álotáre Is hatással vannak. A változások természetesen igen laeeuak, a tendenciák ismerete azonban a folyószabályozási tervezésnél sem nélkülözhető.

Természetesen nem várható el, hogy a folyószabályozási tervezéssel foglalkozó mérnökök egy más szakterület részletkérdéseiben Járatosak legyenek, vagy a folyószabályozás előkészítése során kiterjedt geológiai vizsgálatokat, irodalomfeltárást végezzenek. Annyi azonban szükeóges, hogy a tervezés morfológiai paraméterei, valamint a hordalékviszonyok vizsgálata során, az okok között a geomorfológiai tényezőkkel le számot vessenek, különösen akkor, ha ezek az észlelt Jelenségekre elfogadható magyarázatot adnak. Ehhez adnak segítséget a Vízrajzi Atlaszok geomorfológiai fejezetei, melyek - mint az itt bemutatott példák is bizonyítják - közvetlen hasznosítható Információkat szolgáltathatnak a folyószabályozás tervezéséhez.

IRODALOM

1, / Pécsi M, (szerk.): A dunai Alföld. - Magyarország tájföldrajza 1. Akadémiai Kiadó, Budapest,

1967.

2. / Pécsi M. (szerk.): A tiszai Alföld. - Magyarország tájföldrajza 2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969.

5./ Somogyi S■; Hazánk folyóhálózatának kialakulása.- Kandidátusi értekezés az MTA könyvtárában,

I960.

9,/ Somogyi S.: Az ármentesitések és folyószabályozások földrajzi hatásai hazánkban. - Földrajzi Közlemények. Budapest, 1967. 2.

5./ Somogyi S.: Adatok a folyómedrek szakaszjellegének és hordalékszállltásának összefüggéséhez. - Folyamszabályozás és hordalékmozgás szimpózium. Budapest, 1968.

6. / VITOKI: Magyarország Hidrológiai Atlasza. I. Folyóink vízgyűjtője.

1. Zagyva (1952) 9. Mosoni-Dunaág (1959) 7. Tisza (1958)

2. Sajó (1953) 5. Felső-Tisza (1955) 8. Ipoly (1962)

3. Sió és Balaton (1953) 6. Körösök (1956) 9. Duna (1962)

10. Dráva (1969)

7. / VITOKI: Magyarország Hidrológiai Atlasza. II. Hldrometeorológlal adatok.

1. Csapadékviszonyok (1952)

2. Hőmérsékleti és párolgási viszonyok (1956)

3. A vízgyűjtők átlagos csapadéka (1959)

ß./ VITDKI: Vízrajzi Atlasz sorozat

1. Hernád (i960)

2. Hármas-Körös (1961)

3. Rába (Sárvár-Győr, 1962) 9. Bodrog (1962)

5. Szamos (1969)

6. Ipoly (1970)

7. Tisza (9 kötet, 1969)

8. Dráva (3 kötet, 1971)

9. Kettős-, Fehér- és Fekete-Körös (1970)

10. Sebes-Körös (1970)

11. Duna (9 kötet, 1971)

12. Velencei-tó (1972)

13. Sajó (1972)

19. Rába (Sárvár-Győr, 1972)

15. Mosoni-Duna (1973)

16. Hernád (1973)

17. Lajta (1979)

Előkészületben: Hármas-Körös, Bodrog, Maros