Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
V. A tervezéshez ajánlott irodalom
193 1901, Az árvizek valószínűségének becsléséhez alkalmazható eloszlásfüggvények statisztikai paramétereinek meghatározása A tanulmány Ismerteti a tiszai vízmércék évi legnagyobb légmentes vízállásainak és vízhozamainak gépi utón számított különböző valószínűséggel várható értékelt 1906-1965 és 19011970. évi adatsorok alapján. Vizsgálja a paraméterek folyóhosszraentl változását és értéko- 11 a 60 111. 70 éves adatsorokból számított különböző valószlnüségll értákek eltére'selt. 1906, Kisvizhozamok előrejelzése a Tiszán Az összefoglaló Jelentés beszámol az 1971. évi kutatás eredményeiről, a kisvízi előrejelzési szolgalat ellátásáról és Javaslatot tesz az 1972. évbon végzendő munkára. Az 1971. évi kutatás továbbra is a vásárosnaményl szelvény klsvizhozamni logaritmus idősorainak vizsgálatára irányult. A kiürülés! görbe alsó szakaszára egyenletet határoztak meg. Az egyenlettel megadott kiürülést görbe és a kidolgozott előrejelzési módszer alkalmat nyújt a hőmentes, május-októberi tenyésztőben a kisvizhozamok korlátjának általában 10 7i-os (szélsőséges esetben 35 5»-os) pontosságú előrejelzésére. 1919. A Tisza folyó hidrológiai vizsgálata A tanulmány áttekinti a Tisza hidrológiai viszonyait, szabályozástörténetét és Összefoglalja a jelentősebb árhullámok fontosabb adatait. Foglalkozik a tiszai védvonalakon bekövetkezett szakadásokkal, az 1919. 1932{ 1990 és 1970. évi tiszai árvizek vízállás, vízhozam és esésviszonyaival. Vizsgálja az árvizek tartósságát, a tetőző vízállások és vízhozamok valószínűségét és a Tisza-Maros árhullámok találkozását. 1915. A Tiszavölgy vízrajzi jellemzése A Tiszavölgy földrajzi Jellemzéséhez áttekintést ad a tanulmány a völgy kialakulásáról a pliocéntől egészen a Jelenkorig. Megállapítja, hogy a Jelenkori Tisza kialakulásában a kéregmozgások játszották a legjelentősebb szerepet. Az általános jellemzésen túlmenően foglalkozik a tanulmány a Tisza mellékfolyóinak vízgyűjtőjével, táblázatosán közli azok Jellemző adatait, ábrázolja felépítését, domborzati viszonyait. Rövid jellemzést ad a Tiszavölgy éghajlatáról. A Tisza hidrográíiai jellemzésének keretében táblázatosán közli az e- sésviszonyok és medermáretek jellemző adatait, valamint a vízjárás változékonyságát mutató értékeket. 1971. Szeged-Algyő közötti árvédelmi töltés hidromochanizációs megerősítése Az Alsótiszavölgyi Vízügyi Igazgatóság megbízásából tanulmányt készítettek arra vonatkozóan, hogy a Tisza Szeged-Algyő közötti szakaszán lehet-e számítani olyan talajok előfordulására, amelyek alkalmasak hidromechanizációs töltéserősítésre. Ennek érdekében összegyűjtötték a szóbanforgó szakaszon más intézmények által végzett talaj feltárási adatokat, és ezek kiegészítésére 3 db feltáró fúrást készítettek. Az összegyűjtött adatok alapján kijelölték azokat a szakaszokat, ahol megfelelő talajok előfordulására számítani lehet és a mennyiségi viszonyok felderítése érdekében elvégezték ezeknek a szakaszoknak a részletes feltárását. 1975. A kiskörei vízlépcső építés alatti és utáni létesítmény ellenőrzése Az összefoglaló jelentés tartalmazza az 1968-71. évek mérései alapján levonható fontosabb következtetéseket. Az erőtelep függőleges értelmű elmozdulását 12 alkalommal észlelték. A legnagyobb süllyedés 85 mm volt. A korábban kialakult egyenlőtlen siillyodés tovább nem fokozódott. A duzzasztómű pontjainak mozgását 12 esetben határozták meg. Az elmozdulások lényegében egyenlő mértékűek voltak. A felhajtóerő növekedése a műtárgy kismértékű emelkedését okozta. A talajvizszintsüllyesztő rendszer kútja! közül számosat rendszeresen mértek. 2099. A tiszalöki duzzasztott tér feliszapolódésának vizsgálata A tiszalöki duzzasztómű felett, valamint a duzzasztást határ környezetében 1959-6l-ben végzett szelvény!elvételeket 1971-ben megismételték. A mérési adatok feldolgozása eorán értékelték a keresztszelvényekben, illetve a meder térfogatában bekövetkezett változásokat úgy, hogy a helyi mederátrendeződés számszerű jellemzésére Js sor került. A duzzasztómű felett a Keleti Főcsatorna torkolatáig jelentős feltöltődés található, a mederótrendező- désből adódó változások azonban ennél is nagyobbak. A duzzasztás! határ környezetében a hordaléklerakódás lényegesen csökkent, ugyanakkor jelentős medorvaltozások következtek be. A domboruiiartí zátonyok méter-renduen feltöltődtek, a kanyarulatok homorupartl oldala pedig sok Helyen több 10 m-es nagyságrenddel eltolódott. 2100. 11. Mederfelvétel a csongrádi Tisza-hid környezetében A 203-207 VO szelvények közötti szakaszon alapvonalat fektettek, majd erre támaszkodva 99 keresztszelvényt és 3 db völgyszelvényt vettek fel. Szolgáltatták a felmért folyószakasz 1:10.000 méretarányú helyszinrajzát, valamint az irott és rajzolt keresztszelvényeket. Három alkalommal 3-3 szelvényben vizsebességméróst végeztek és a mérési eredményekből sebességeloszlási ábrát készítettek. D. A mellékfolyókra vonatkozó jelentések 1252 17. Vélemény a Fehér-Körös mértékadó árvizszintjének meghatározásáról A Fehér-Körös gyulai mértékadó árvIzszlntjónek 720 cra-ben való megállapítására tesz javaslatot. A számítás alapjául az 1925. évi gátszakadás nélküli árviz tetőző magasságát, az 1929. és 1910. évi vízállásokat vették alapul, de figyelemmel voltak a két Körös árvizének kedvezőtlen összetalálkozására is.
