Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
V. A tervezéshez ajánlott irodalom
m 61-’. A Tisza legnagyobb árhullámait előidéző időjárási helyzetek vizsgálata Időjárás típusok keroséso, amelyek nagyobb tavaszi árhullámokat idéztek elő s Így lehetőséget nyújtanak az árhullámok előrejelzésének megjavítására. Az árhullámokat kiválté olvadások és esőzések előtti 6-10 napi időjárási helyzetet szinoptikus gyiij tó'tórképeken tanulmányozták. Ezek két típusba sorolhatók: a nyugateurópai anticiklonok és a középeurópai ciklonok típusára. A típusok 3-9 nappal a vásárosnaményi tetőzós előtt felismerhetők s Így e- lőrejelzésre alkalmasak. 1962 619. Mederváltozások a tlszalöki duzzasztott térben Megállapították, hogy 1961-ben kereken 129.000 hordalék rakódott le a Dombrád feletti szakaszon. Az előző években átlag 900 ezer volt a lerakódás, 1961-ben az egész duzzasztott szakaszon 960 ezer m^. A lenti adatok alapján megállapították, hogy a íeliszapolódás folyamatának intenzitása csökken és hogy a íeliszapolódás első fázisa befejeződött. 709. A mértékadó árvizszin meghatározása a tiszalökl duzzasztómű feletti Tlsza-szakaszon A duzzasztómű hatásának megállapítása az árvizszint alakulására.A duzzasztómű feletti hor- dnléklerakódások még nem olyan mérvűek, hogy a nagyvizek jelentékenyebb emelkedésére vezetnének. Tisza]ok alatt Tiszadob és Polgár közt azonban a mértékadó árvizszint helyesbítendő. 730. Hidraulikai ellenőrző mérések a tiszalökl vízlépcsőnél A mederváltozások méretének és okainak feltárása érdekébon végzett vizsgálatok részeként helyszíni méréseket végeztek (22 méró'szelvényben 3 alkalommal) és azok alapján megállapították, hogy a íelvizben Jelentős a íeliszapolódás, raig az alvizen a tervezett fenekszint- hez viszonyítva uiár 8-10 ra kimélyiilés keletkezett. 1963 739. A tiszalöki duzzasztómű közvetlen környezetében bekövetkező mederváltozások vizsgálata Elemezték a duzzasztómű különböző Üzemállapotainál előálló hordalék, sebesség és áramlási viszonyokat és azok összefüggéseit, rámutattak a kimosások okaira és értékelték a korábbi beavatkozások hatását. Megállapítások: Az alvizi oldalon viszonylagos moderegyen- suly alakult ki. Az elmúlt évben észlelt itt-ott 3-10 m-os kimosás nem mélyült tovább.Az elválasztó pillér orránál mutatkozó kimosást 1962-ben feltöltöttek. A beavatkozás eredményes volt. 802. Tiszai nyárigátak magasságának felülvizsgálata Megállapították a nyárigátakra mértékadó érvlzszintek hossz-szelvényét, annak figyelembevételével , hogy a gátrendszer kiépítése után a vizszíntek duzzasztást szenvednek. Ezt követően gazdaságossági mérlegelés alapján meghatározták a nyárigátak magasságát (a mértékadó szint alatt 20-30 cm). Meghatározták a nyári |átak által védett obiözetek területét az általuk tározott viz térfogatát, a vizbeereszto9 és leeresztés folyamatait, valamint ennek a Tisza vízállásaira gyakorolt hatását. 1969 932. Tiszai nyárigátak hossz-szelvénye A tiszai nyárigátakról 1963. év végén készített tanulmány nem tartalmazta a nyárigátak hossz-szelvényét. Az 1962-6". évi felvételek alapján dolgozták ki a nyárigátak hossz-szelvényét. A jelentés tartalmazza az Írott és rajzolt hossz-szelvényt. 936. A Tisza 1969. évi árvizének hidrológiai és lefolyást viszonyai A tanulmány ismerteti az 1969. óv tavaszán levonuló tiszai árvizet kiváltó hidroraeteoroló- giaí helyzetet, az órául lám kialakulását és lefolyását. Az 1969. évi árvizet Összehasonlították az 1932. Ó3 1962. években levonult árvizekkel és elemezték az árhullámok sajátosságainak okait. 1965 990. A II. tiszai vízlépcső kismintakisérlete A vizsgálatokat 1:75 méretarányú torzitatlan szabadtéri modellben végezték el, létrehozva az általános elrendezés modell raogfelelöjét sebesséeviszonyok és a vízfelszín alakulása tekintetében. A miitárgyrészek vizemcsztésének meghatározása során elkészítették a duzzasztómű viehozamgörbé Jót, a taskonyi vízállás függvényéként egyenkénti és együttes működés esetére. Javaslatokat dolgoztak ki a vizsgálatok során észlelt káros hatások kiküszöbölésére. 1010. Tiszai kisvizek süllyedésének vizsgálata Meghatároztál:, hogy milyen szintet foglalt volna el az 1961. évi rögzített kísvíz, ha u- gyanazok n vízhozamok folytak volna a Tiszában, mint 1921-ben. A két azonos vizhozamu hossz-szelvény összehasonlítása adja a kisvizek abszolút változásának mértékét.A vízállás- gyakoriságok és a vizszintsiillyedések figyel aabovétolével megállapították a Tisza magyar szakaszára vonatkozó szabályozási vizszintet. 1966 1197. A Tisza és mellékfolyói havi vizhozamtartósságának meghatározása A torna keretében részletesen foglalkoztak a vízállás adatok elemzésével, A vízhozam időso—
