Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
V. A tervezéshez ajánlott irodalom
1810. Az almásíUzitői tlmföldgyár tervezett iszapterónek hatása a mértékadó érvizazlnt kialakulására Az Almásfüzitői Tlmföldgyár uj vöroslszap tározóterót a Duna 1755-56 fkm közötti hullámterére, az un. Foktoroki területre tervezték. Feladat volt meghatározni, hogyan alakul a mértékadó árvizszint a tervezett töltés megépítése után. A vizsgálatok azt bizonyítottak, hogy a jolenlog érvényes mértékadó arvizszlnt és a tervezett tározótöltés megépítése után kialakuló órvizszint közötti maximális eltérés nem haladja meg az 1 cra-t. 1861. A ieiäödunai kievizszabályozások hatásának vizsgálata Kialakították a Felsődunán építés alatt állá rajkai klsvizszabályuzás hatásának vizsgálatához szükséges nyilvántartási hálózatot. Az 1968 óta megfigyelés alatt álló hősi kísérleti szakaszon megismételték 50 nyilvántartási szelvény felvételét. Megállapítottak, hogy a szakasz enyhén töltődő Jelleget mutat. Értékelték a már megépült keresztirányú szabályozási müvek hatását. Az 1963 óta vizsgált nagyhajóéi kísérleti szakaszon összefüggéseket tártak fel a gázlóalakulás és a sárkántyumezők feltöltődése, valamint a nederváltozási folyamatok és a vízjárás között. 186A. A Duna 1842-16 fkm közötti szakasza középvizszabályozásának kiviteli terveihez szükséges vízrajzi felvételek Elvégezték a Felsőduna bodaki, dunaremetei és bagoméri mellékágrendszereinek teljes viz-, rajzi felvételét. A mérésekről alappontjegyzőket, 1:5*000 méretarányú helyszínrajzot, hossz-szelvényeket és keresztszelvényeket szolgáltattak. 1866. A Baja környéki dunaszakasz kismintavizsgálata Kismintán vizsgálták a Baja város alatti Duna-szakasz on levő Sárosparti kanyar szabályo-t zásának három változatát és kiválasztották közülük az áramlási szempontból leginkább meg-i felelőt'. Ugyancsak kismintavizsgálati eredmények alapján meghatározták a Sárosparti kányái feletti keresztgátak leginkább kedvező helyszínrajzi elrendezését. 1971 1902. Jógjelenségek vizsgálata a Dunán, a jégtörés hatásának fokozása céljából A tanulmány a jégjelenségeket az 1955/56 évi jeges árviz utáni 15 tél jógmegfigyelési adatai alapján vizsgálja. Rámutat arra,hogy a Dunán a jógmegállás leghamarabb az országhatár Drávatorok (1433-1383 fkm) közötti szakaszon következik be. A megállás okozta duzzasztó ; hatás esés és sebességcsökkenést idéz elő, ennek következtében a jég alulról felfelé haladó sorrendben olyan szűkületekben is megtorlódik, ahol befolyásmentes állapotban tovább jutna. Feltárja, hogy a két leggyakoribb Jégmegállási hely a határ alatt 40, illetőleg 5 km-re alakul ki. 1904. Árhullámképek vizsgálata természetes folyószakaszokon Az "átvonulási elmélet" segítségével árhullárakép-áthelyezéseket hajtottak végre a Dunán 1954, 1959 és 1963. években levonult, középvizi mederben maradó árhullámok vízállás és vizhozamidősoraira; Nagymarosról Budapestre, Dunaújvárosra ós Domboripusztára. A számításokat megismételték a Muskingum eljárással és meghatározták a két módszer megbízhatóságát.1 1938. 1. A Duna vízjárásának jellemzése az 1732 fkm szelvényben A Magyar Viscosagyár megbízásából a téma keretében az alábbi feladatokat végezték el:- Mércekapcsolat meghatározása a nagymarosi és a lábatlan! vízmércék között.- Az 1732 fkm szelvény vizállásidősorának meghatározása interpolálással.- A nagymarosi szelvényre vonatkozó összefüggések transzformálása az 1732 fkm szelvényre. 7. A Duna Vízrajzi Atlasza nyomdai munkáinak művezetése A Duna magyar szakaszának 1969-70.évi fölvétele alapján elkészült a Vízrajzi Atlasz-so-j rozat 11/1-4. kötete. A ll/l. kötet a Rajka-Szob, a 11/2. kötet a Szob-DunafBldvár, « 11/3. kötet a Dunaíöldvár-déli országhatár közti szakasz anyagát tartalmazza. A sorozati 11/4. kötete a Duna hidrográfiájával, geomorfológiájával foglalkozik. A 11/1-3. kötet mellékleteként három füzetben közzétették a Duna Írott keresztszelvényeit is. 10. Parti szelvény felvétel az Óbudai Hajógyárnál Az Óbudai Hajógyárnál felmértek 13 db, a meder közepéig terjedő keresztszelvényt. A fel-i mért szelvényekről Írott keresztszelvényt és 1:100 méretarányú rajzot készítettek. A1 szelvények kiosztásáról 1:500 méretarányú helyszínrajzi vázlatot, a felmért tertiletrőll 1:500 méretarányú mélységvonalas helyszinrajzot készítettek. 2011. A Duna és Dráva árvédelmi töltéseinek tájékoztató geoelektromos felvétele A Déldunántuli Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján elvégezték a Duna és a Dráva alsót szakaszán az árvédelmi töltések tájékoztató geoelektromos vizsgálatát. A geoelektromos vizsgálatok kiértékeléséhez a gátkoronába 1 km-enként fúrásokat készítettek, 1970-ben el-! készültek a fúrások és a szükséges talajmechanikai vizsgálatok, 1971-ben az elektromos vizsgálatot hajtották végre. 2090. Szabályozási müvek hatásának vizsgálata Részletesen vizsgálták a Dunaíöldvár alatti Duna-szakasz mederalakulását az 1969. évi őszi kisviz időszakában készült 1:2.500 méretarányú légifénykóp alapján. A vizsgálatok rámutattak arra, hogy mielőbb foglalkozni kell az 1438-42, 1464-68, 1471-75 és 1532-36 íkm-ek környezetének rendezésével.
