Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
V. A tervezéshez ajánlott irodalom
133 amely agy párhuzammüvekkel határolt egyenes főmederből és egy ebből 30°-os szögben klágtt— ző mellékágból állt. A kisérletsorozat keretében vízhozam- és hordaiékhozam megoszlási vizsgálatokat végeztek 1? változatban. Az eredmények közvetlenül hasznosíthatók a folyószabályozásban. 922. Rézsüállékonyságl vizsgálatok a dunai vízerőműrendszerrel kapcsolatban az ,&lvlzl mederszakaszon A dunai vízerőműrendszerrel kapcsolatban készülő nagyarányú mederkotrás (Nagymaros 20 millió m3, Felsőduna 35 millió m3) szükségessé teszi a kotrott és deponált rézsűk megfelelő kialakítását. Különösen lényeges a rézsűk vizsgálata azokon a szakaszokon ,^ihol_ • vízerőművek csucsrajáratása következtében heves vizszintváltozások, lökéshullámok Tépnek' fel. Az 1964. évi kísérletek alapján az előzetes tervezéshez grafikus segédletet adtak, amelynek felhasználásával nemcsak a kiválasztott négy frakcióra vonatkozó adatok számíthatók, hanem a közbenső frakciókra vonatkozók is felhasználhatók meder, ill. partrézsük méretezéséhez. • 1965 971. A Duna jeges vízállásának és vízhozamának meghatározása A téma keretében a Duna téli jeges vízállás és vizhozamviszonyalnak és a sebességvíszo- nyok törvényszerűségeinek vizsgálatával foglalkoztak. A vizsgálat alapadatait 1950 óta a Duna nyolc vizhozamnyilvántartasi szelvényében végzett téli vizállásészlelések, jég-észlelések és jeges vizhozammérések szolgáltatták. Megállapították, hogy a jeges vízhozamok meghatározása megbízhatóan csak a kérdéses időszakban végzett mérések alapjan lehetséges és azok hiányában megbízható vizhozamldősor nem Is állítható elő. Rámutattak a jég duzzasztó hatásának figyelembevétele nélkül készített vizhozamldósorokat terhelő eltérésekre is. 1013. A vízhozamok megosztásának (uzomvizcsatoma, elhagyott meder) hatása az árvédelmi biztonságra A Dunakiliti-palkovicovoi elhagyott mederszakasz árvédelmi biztonságának vizsgálata során megállapították, hogy a vízhozamok megoszlása és a tervezett alvizi kotrás következtében az árvédelmi biztonság az egész vizsgált szakaszon lényegesen javulni fog. Legkedvezőbb a helyzet az 1811-1820 fkm között, ahol az 1 c/, vizszint és az árvédelmi töltések korona- szintje közötti magasságkülönbség 2,2-3,0 m. Az elhagyott meder többi részén 0,6-1,5 m között változik a biztonságnövekedós. 1014. A leszívásból adódó mederváltozások vizsgálata Különböző gabcikovoi határfeltételek mellett előálló leszívások mederalakltő hatását vizsgálták.^ A leszívásból adódó sebességváltozások vizsgálata során meghatározták az 1 órás, 12 érás és 24 érás tartóssághoz tartozó sebességértékeket. Megállapították, hogy a leszívás hatására sehol sem Jelentkezik a kritikusnál nagyobb sebesség. Megállapították, hogy a csucsüzem ideje alatt bekövetkező hordaléklerakódasok helye az 1860-1880 fkm között lesz. Foglalkoztak továbbá a leszívás hatására előálló mederváltozésokkal is. 1015. A leszívásból adódó vízhozam, sebességváltozások számítása a nem permanens vlzmozgás e— gyenleteivel Vizsgálták a dunakiliti tározóhoz tartozó Dunaszakaszon a csucsüzem hatására előálló leszívásból adódó vízállás, vízhozam, sebesséjplszonyok alakulását. Megállapították, hogy a vizsgált szakaszon állandó duzzasztás csupán a 4100 m3/s-ot meghaladó vízhozamok esetén áll elő, ezért két, jellegében különböző időszak fog kialakulni, a duzzasztásos és a duzzasztásmentes vízhozamok időszaka. 1016. A duzzasztás a csucsüzem és az alvizi mederkotrás hatása a Mosonl Duna torkolati szakaszának mederalakulására Részletesen ismertették a vízhozam, hordalék és a meder anyagára vonatkozó méréseiket és azok feldolgozását. Valamennyi vizsgálati szelvényre meghatározták a vízhozam és hordalék összefüggéseket. 1017. Az erőműrendszer létesítésének és üzemének hatása az Ipoly folyó torkolati szakaszának mederalakulására Részletesen Ismertették a vizsgálatok alapját képező hidrológiai feltárások eredményeit, a duzzasztott tér alsó és felső végében, Szobnál és Vámosmlkolánál kijelölt szelvények vízhozam- és hordalékméréseit, azok feldolgozását. Közölték a meghatározott vízhozam- és hordalékösszeíUggéseket és a szakasz hordalékszállitására végzett számításokat (az 1955- 1964. évtizedre). 1018. A Duna téli viszonyairi&k hidrológiai kutatása és azok változásainak előrejelzése a viz- erőrendszer kiépítése utáni időre. Az elhagyott meder és a nagymarosi böge Józviszonyai- nak vizsgálatai Megállapították^ hogy az erőműrendszer által érintett Dunaszakaszon a Jégviszonyok alakulását befolyásoló tényezők közül csupán az éghajlati viszonyok tekinthetők változatlannak. Megállapították, hogy 8 napra .visszamenően szükséges a megelőző hőmérsékleti ösz- szegek ismerete ahhoz, hogy a Jelenség kialakulására domináló hatással legyen. Megállapították, hogy rendkívül szigorú teleken a keletkező Jégvastagság nem haladhatja meg az 50 cm-es határértéket. Átlagos téli viszonyok között 15-25 cm-es, enyhe teleken 5- 15 cm közötti Jégvastagsággal lehet számolni.
