Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
V. A tervezéshez ajánlott irodalom
130 1900. Az árvizek tartóssága, az elöntések időtartama ás szóra« becsléséhez alkalmazható oloszlóa- fÜggvények A tanulmány foglalkozik az adott 3zintot meghaladó árhullámok éven helilli számának (db) és időtartamának (nap) becslésével eloszlásiUggvónyek segítségével. Az árhullámok időtartamát két, illetve három paraméteres gamma eloszlással, az árhullámok számát Poisson eloszlással közelíti. Számpéldát mutat be a Duna mohácsi szelvényére. 1911. A Jégképződé» és levonulás vizsgálata, a zajlás sűrűségének meghatározása A tanulmány foglalkozik a jégzajlást és a jógmegállóst befolyásoló tényezők matematikai összefüggéseivel, a tényezők meghatározásának lehetőségeivel. Számítási segédleteket mutat be táblázat, vonalseregeo és pontsoros nomogrammok formájában a zajlás sűrűségének, a Jég megállásának előrejelzéséhez, A második rész a zajlás sűrűségének meghatározásával — mint az előrejelzést legjobban befolyásoló tényezővel - foglalkozik és javaslatokat ad fotogrammetriai megoldásokra. * 1918. Az Ecbolog 672 mérőhajó üzemelési feltételeinek vizsgálata Meghatározták a mérőhajóval végrehajtható feladattípusokat. Ezek:- Folyók szelvény!elvétele- Szondirtachigraf ileus felvétel helyettesítése vízfolyásokon- Árvízi vizhozammérós- Vízépítési műtárgyait környezetének felvétele- Folyók hossz-szelvényének felvétele- Állóvizek mélységvonalas felvétele. A vizsgálatokból kitűnik, hogy az Echolog 672 mérőhajóval kiaebh létszámmal, rövidebb mérési idővel, nagyobb pontossággal és lényegesen kisebb baleseti veszéllyoí valósíthatók meg a mérések. 2005. A meder érdesség! tényezőjének meghatározása A nicki kísérleti Rába-3zalcasz egy kijelölt kanyarpárján végzett részletes vizszínesés- raérések adatainak és a meder hidraulikai paramétereinek felhasználásával vizsgálták a meder alakjának hatását a helyi esések alakulására, valamint az érdesség! tényező hosezmenti változására a 26,5 - 155»5 mVs vizhozaintartományban. A mért adatokból számított mederér- dességértékek az inflexiós szelvény környezetében egyeztek meg legjobban a különféle képletek alapján számítottakkal. 2087. A légi fénykép interpretáció alkalmazása Az alkalmazási lehetőségek kapósán tárgyalták a mérothelye3 és nem mérethelyes lógifónyké— pékről a helyszinrajzok készítését, vázolták a morfológiai, talajtani, növényfedettségi vizsgálatok módozatait, ismertették a vízfelületek és a szabályozási művek tanulmányozásának-, valamint az ái>- és bolvizvédelmi felhasználásnak a lehetőségeit.Foglalkoztak a légi- fényképek alkalmazásának műszaki és gazdaságossági feltételeivel is. Röviden összefoglalták a légiiénykópintorpretációs tevékenység hazai helyzetét Is várható fejlődését. B, A Dunával kapcsolatos jelentések 1953 é3. Vélemény a Bratislava-Visegrád közötti Dunaszakaszon tervezett vízlépcsők hatására bekövetkező hordalék és jégviszonyokrél A tanulmány véleményeket rögzít a tekintetben, hogy milyen helyzet alakul ki a hordaléklerakódás és a jégviszonyok szempontjából; ha csak a visegrádi vízerőmű épülne meg, ha Bratislavánál is épülne vízerőmű, illetve ha még Komáromnál is épülne egy vízerőmű. 50. Az Erzséhet-hid roncsainak hatása a mederalakulásra Mérések alapján megállapították, hogy a roncsok mederelfajulást idézhetnek elő. Ennek következménye lehet a pesti hídfő káros alémosása és olyan zátony keletkezése, amely a Vi- gadó-; ós Eskü-téri kikötőket veszélyeztetheti. A vizsgálatok eredményeként Javasolja a roncsok mielőbbi kiemelését. 2^ 6k. Dunai duzzasztások hatása a talajvízállásra. A talajvizállás ós a dunai vízállás összefüggése A Szigetköz talajVizviszonyainak feltárása érdekéhen - a létesítendő erőmű tervezési munkálataihoz - módszert dolgoztak ki a folyóvizállás és a talajvizállás összefüggéseinek tanulmányozására, 81. A Duna 1954. júliusi árvizének vizrajzi jellemzése A tanulmány leírja az árvíz lefolyását, keletkezésének hidrológiai alapjait ős levonja a tanulságokat. Megállapítja, hogy a hatékony felkészülés érdekéhen nélkülözhetetlen a' bajor, osztrák es csehszlovák szervekkel való együttműködés. 84. összefoglaló jelentés az 1954. júliusi árvízvédelemmel kapcsolatos kérdésekről Mértékadó árvizszintet dolgoztak ki a Pozsony-Komárom közötti szakaszra. Ennek során figyelembe vették a töltésszakadás nélküli árvizhozamokat ós a mellékfolyók árvizeivel való kedvezőtlen találkozás eseteit*
