Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
IV. A folyószabályozás tervezése
119 IT. A FOLYÓSZABÁLYOZÁS TERVEZÉSE Az első három fejezetben leírtok tulajdonképpen o íolyószabályozás tervezésének előkészítését szolgálják. A különböző feldolgozások, számítások során Jut el o tervezd azoknak az összefüggéseknek, mennyiségeknek meghatározásához, melyek a tervezés alapjait képezik. A tervezés feladata olyan számítási rendszert - modellt - kialakítani, aminek alapján lehetővé válik a szabályozási terv végső eredményének, a fő méreteknek, a sodorvonal helyzetének, illetve a szabályozási vonalnak a meghatározása. A szabályozási tervben tételesen fel kell sorolni azokat az összefüggéseket, mennyiségeket, melyek alapján a meder méretezése elvégezhető. Ezt követően kertil sor a meder méretezésére, a méretezés ellenőrzésére és végül a szabályozási müvek tervezésére. A szabályozási müvek tervezésével az Útmutatóban csupán érintőlegesen foglalkozunk, megadva az alkalmazható müvek fajtáit, típusait és kiosztását. A müvek méretezése ugyanis nem az általános szabályozási terv feladata. XV. 1. AIAPMENNYISÉGEK, ÖSSZEFÜGGÉSEK A folyószabályozás tervezéséhez szükséges alapmennyiségeket, összefüggéseket három csoportba célszerű összefoglalni- a meder,- a hidrológiai viszonyok,- a hidraulikai viszonyok Jellemzői szerint. Meghatározásuk módját és lehetóségeit a megfelelő fejezetek tartalmazzák, itt esupán egyszerű felsorolásukra kerül sor. A folyó medrével kapcsolatosan meg kell adni- a szabályozás szempontjából jellemző szakaszok határait,- a szabályozottság mértékét,- a szakaszok kanyaruiati viszonyait jellemző paramétereket, •- a szakaszok keresztszelvényeinek geometriai jellemzőit, í- a meder és partok anyagának jellemző paramétereit. Felvetődik azonban még egy kérdés. Minden esetben követni kell-e a folyé természetes vonalozását, illetve mikor lehet attől jelentősen eltérni. Más szavakkal: a folyó, illetve szakasz Jellege mennyire befolyásolja a szabályozás módját. Dr. Károlyi Zoltán a szakaszjellegtől eltérő csoportosítást is meghatározott. Egyszerű, szemléletből indult ki, amely szerint a magyar síkvidéki íolyők két, egymástól alapvetően külön-> böző csoportba oszthatók. Az első csoportba tartoznak az olyan bővizű nagyobb folyók, melyek önállóan képesek medrüket kialakítani ős fenntartani, a másik csoportba azok a kisebb folyók, viz-! folyások, melyekre Jellemző, hogy szabályozatlan állapotban vízszállításuk nem elég a szükséges; mederméretuk kialakításához. A kétféle vízfolyás szabályozása alapvetően eltér egymástél és ott, ahol a két kategó-i ria határán vagyunk, zavarok állhatnak elő. Az eldöntendő kérdés; hol van a két kategória között az elválasztó határ. Károlyi az; eddigi megfigyelések alapján az évi közepes vízhozamok függvényében osztotta két kategóriába a medrüket szabadon alakité ás medrüket szabadon nem alakító folyókat. A IV. 1.1. táblázat ban f eltüntetett két kategória között a KŐQ = 15 m3/s-os vízhozamot választotta határértéknek. Természete-j sen éles határt a két kategória között vonni nem lehet, hisz látható, hogy pl, az Ipoly is az el-! ső kategória határán van annak ellenére, hogy szabályozását Jelenleg lényeges szelvénybővitéssel! hajtják végre. A hidrológiai viszonyok Jellemzéséhez meg kell adni- a szakaszon levő vizméroék adatait, j- a jellemző vízállásokat, vizállást&rtósságokat, j- a vizhozamösszefüggéaeket, Jellemző vízhozamokat, vlzhozamtartésságokat, hidrológiai hosszszelvényt, stb.,- a hordalékösszeíiiggéseket,- a jégjelenségek Jellemzőit,- a Jégmentes vízállások tartósságát.
