Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
106 k. NEDECO: Kiver Studies Niger and Benue. - North Holland Publ. Co., Amsterdam, 1959. 5. OVH: Korszerű folyószabályozás. - VIZDOK, 1969. 6. Prlns, A.-de Vries, M.: On Dominant Discharge Concepts for Rivers. - IAHR XVI. kongresszus, Párizs, 1971. 7. Schaffórnak, F.: Neue Gnindlagen für die Berechnung der OeschiebefUhrung in FlusslKufen. — Franz Deuticke, Leipzig, 1922. 8. Zorkóczy Z.; A Felaőduna szabályozása. - Vízügyi Közlemények. 1969. 1. II.9. A SZABÁLYOZÁSI VIZSZINT MEGHATÁROZÁSA A szabályozandó folyószakasz geometriai és hidrológiai paramétereinek ismeretében, a moderképző (méretezési) vízhozam számítása után következő feladat a szabályozási vizszint meghatározása, majd a tervezett paraméterekkel való ellenőrzése. A számításnál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:- Bármilyen hosszú is a szabályozandó szakasz, a felső és alsó határszelvényben a méretezési vízhozamhoz tartozó szabályozás előtti vízállás nem változhat. A szabályozási vizszint számítása az alsó határszelvényben kötött vízállásból indul és a felső határszelvény adott vízállásába kell, hogy bekössön; Alsó határfeltétel lehet valamilyen duzzasztást szint is.- Fentiekből következik, hogy a szabályozási vizszint esését a határszelvónyek környezetében a a természetes esésviszonyok maghatározzák.- Ha a szabályozás nem jár a folyó hosszának megváltozásával, az uj esósviszonyok nem térhetnek el lényegesen a természetes állapottél; az esésnek azonban - a szabályozás céljának megfelelően - egyenletesebbnek kell lennie.- Ha a szabályozás során a folyót lerövidítjük, a szabályozott szakaszon az esések a természetes állapothoz képest nagyobbak lesznek. Változatlanul ügyelni kell azonban a határszelvónyek környezetében a megfelelő átmenet biztosítására. A szabályozási vizszint meghatározása kétféleképpen történhet: a. / a vizhozammérésekkel egybekötött vizszintrögzitések alapján grafikusan tervezik meg, b, / a tervezett keresztszelvények geometriai méreteinek Jellemzőiből az érdesség és a méretezési vizhozam függvényében számítják. Mivel a méretezési vizhozam és az érdesség mindkét esetben kötött, az első esetben a tervezett szabályozási szinthez kell meghatározni azokat a geometriai méreteket, melyek a célkitűzéseknek megfelelnek. A második esetben a geometriai méretek meghatározása történik meg először és azután kerül 3or az esések számítására. Mindkét módszer esetében egyformán figyelembe kell venni a szakasz elején és végén a méretezési vízhozamhoz tartozó és egyben határfeltételt jelentő vízállásokat. 1, Szabályozási vizszint grafikus meghatározása A módszer lényege a méretezési vízhozamhoz tartozó vízállásoknál, vagy azok környezetében összetartozó vizszintrögzitések és vizhozammérések végzése. Az eddigi fejezetekből is nyilvánvaló, hogy az esések hosszmenti illetve adott szelvényben a vízállások szerinti változásának Ismerete csaknem valamennyi hidrológiai paraméter számításánál nélkülözhetetlen; Így a vizszintrögzitések és az egyidejű vizhozammérések Jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Nagyobb folyóinkon a vizszintrögzitéshez szükséges, kellő sűrűségű alapponthálézat rendelkezésre áll, az alappontok adatai a Vízrajzi Atlaszokban megtalálhatók, Így a mérések végrehajtásának nincs akadálya. Ha a középvizi meder tartományában legalább néhány Jellemző vízhozamhoz a íelszingür- bét meghatároztuk, a méretezési vízhozamhoz tartozó természetes vizszint megbízhatóan interpolálható még akkor is, ha éppen ennél a vízhozamnál nincs rögzítés. 'A szabályozás célja legtöbbször a geometriai méretek javítása mellett nem az esések megváltoztatása, hanem azok egyenletesebbé tétele. Vannak természetesen olyan geológiai, morfológiai kötöttségek, amelyek az esésviszonyokat meghatározzák, esetleg koncentrált eséstöréseket okoznak. Ezek a kötöttségek a szabályozás után is fennmaradnak, tehát a szabályozási vizszint-
