Csoma János - Szigyártó Zoltán: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában (VITUKI, Budapest, 1975)
Függelék
A vízhozamot forgómüves sebességmérővel végzett sebességmérés útján határoztuk meg. A használt (Zsesztovszkij-féle) zárt műszer vitorlájának átmérője 12 cm. Tengelyét olajban futó golyóscsapágyak támasztják alá [17]. Mérés közben a műszert rúdra erősítettük úgy, hogy az e körül, mint tengely körül elfordulva a sebesség átlagos irányába önmagától beállhatott. A vízállást 2 cm osztású, öntöttvas mércelap felhasználásával határoztuk meg. A mérce „0” pontja a kiépített szelvény fenekének síkjába esett, így a vízállásleolvasás egyúttal a szelvényben levő vízmélység meghatározására is szolgált. Ennek ellenére, az esetleges deformációk hatásának kimutatása érdekében, vízhozamméréskor a szelvényt egy centiméter osztású rúddal végzett szelvényfelvétel segítségével minden alkalommal ellenőriztük. Egyebekben a vízhozammérésnél követett módszer a Magyar Vízrajzi Szolgálatnál, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet akkori Vízrajzi Osztályán használt vízhozammérési utasításnak felelt meg [21]. A méréseket gyakoriság szempontjából úgy szerveztük meg, hogy azokra legalább hetenként sor kerüljön. így gyakorlatilag minden árhullámnál végeztünk mérést az azt megelőző és az azt követő időszakban is, ami lehetővé tette az árhullámok levonulása következtében esetleg előálló változások meghatározását. A vízhozammérésen kívül a mérést végrehajtó személyzet írásbeli feljegyzéseket is készített a tapasztalt változásokról. A MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A jelenlegi vizsgálat szempontjából a kiépített szelvényben végzett mérések elsősorban arra voltak hivatva választ adni, hogy egy ilyen kis műtárgy hitelesítésekor milyen különleges adottságokkal kell számolnunk. De választ kell adjanak ezek a vizsgálatok arra is, hogy a műtárgy milyen mértékben tudja biztosítani a vízállás-vízhozamkapcsolat, azaz a vízhozamgörbe állandóságát, s így megfelel-e arra a célra, amely miatt létesítették. Szabályos és véletlen jellegű hibák Bevezetőben, a mérési eredmények értékelése előtt, rá kell mutatnunk arra, hogy a használt sebességmérő műszer — különösen kis vízállások esetén — a csatornában mozgó viz nedvesített keresztszelvényének méreteihez képest túlzottan nagynak bizonyult. így például megfigyeltük, hogy még 20 cm körüli vízmélység mellett is észrevehető módon megemelkedett a vízszint annak következtében, hogy a műszert sebességmérés céljából a vízbe merítettük. A mércén észlelhető vízállásemelkedés annál nagyobbá vált, minél közelebb került hozzá a vízben levő műszer. Az ennek következtében előálló látszólagos mélységnövekedés (szelvénynagyobbodás) kitett jó néhány százalékot is. Éppen ezért, hogy az ebből származó hiba méréseinket ne terhelje, elő kellett írnunk azt, hogy a vízhozammérés alkalmával végzett mérceolvasáskor a műszer 359
