Csoma János - Szigyártó Zoltán: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában (VITUKI, Budapest, 1975)
Függelék
Különböző valószínűséggel várható jégjelenségek a vízlépcső kiépítése után Az előzőekben meghatároztuk, hogy adott elméleti hőösszeg, mint feltétel esetén a Balatonon milyen valószínűséggel (relatív gyakorisággal) áll be, illetve szűnik meg a jég. A továbbiakban a tiszai tározótereknél észlelt léghőmérsékleti adatok és rendelkezésünkre álló összefüggések alapján kívánjuk a jégjelenségek bekövetkezését becsülni abban az esetben, amikor változatlan időjárási viszonyok mellett a víztér az erőműrendszer kiépítése utáni állapotnak felel meg. Az előzőekben láttuk, hogy az a definíciójánál figyelmen kívül hagyott befolyásolási tényezők hatása miatt a jégjelenség — beállás — egy adott napon, pontosabban az arra számítható elméleti hőösszeg mellett meghatározott valószínűséggel következhet be. Ha a definíció az összes befolyásoló tényezőt figyelembe vette volna, abban az esetben számítási eljárásunkkal minden évben egy meghatározott napra adódna a beállás, vagyis determinisztikus kapcsolatunk lenne. Így viszont a jelenség bekövetkezését csupán az elméleti léghőmérsékleti összegekhez rendelhető valószínűségekkel tudtuk jellemezni. A jégjelenségek bekövetkezésének becslésénél lényegesen több információhoz jutunk, ha azt is vizsgáljuk, hogy a különböző elméleti hőösszegek fellépésekor hogyan alakul a beállás, illetve a megszűnés valószínűsége. Ezt azonban igen könnyű kiszámítani a következő módon. Ha például egy szelvényben adott napon a beállás valószínűsége 0,13, a követő napon pedig 0,39, így annak a valószínűsége, hogy az adott napon nem áll be a jég 1 —0,13 = 0,87 az hogy következő napon nem áll be 1 —0,39 = 0,61 Annak a valószínűsége pedig, hogy a két nap egyikén sem áll be a jég (a függetlenség feltételezésével): 0,87X0,61 = 0,53 és annak a valószínűsége, hogy a két nap valamelyikén beáll a jég, vagyis hogy legkésőbb a következő napon beáll 1 —0,53 - 0,47. Az elmondottak alapján a folyami tározóterekre vonatkozó jégjelenségek bekövetkezésének becslését a következő módon végezhetjük el. Kiválasztunk egy, a tározótér vízteréhez hasonló vízteret és meghatározzuk az (f.3.5) összefüggés alapján az elméleti hőösszegek értékét. Az elméleti hőösszegek birtokában meghatározzuk a jégjelenség bekövetkezésének valószínűségét az (f.3.7), (f.3.8) összefüggés segítségével. Az így meghatározott 265
