Csoma János - Szigyártó Zoltán: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában (VITUKI, Budapest, 1975)
Függelék
f.3.3. táblázat A jeges (1) és állójeges (2) napok időtartamának (nap) valószínűsége a Tiszabecs—Szeged közötti szakaszon (1900—1954. évi adatok alapján) Állomás 1. a jeges napok 2. az állójeges napok (állójeges évben) időtartamának valószínűsége, % 1 10 50 90 99 1 10 50 90 99 Tiszabecs 8 18 43 84 131 5 14 36 73 117 Tivadar 9 20 45 85 131 7 17 40 77 122 Vásárosnamény 13 26 53 93 137 8 19 43 82 126 Záhony 12 25 53 98 146 7 17 42 84 132 Dombrád 15 29 58 101 149 10 22 46 85 129 Tiszabercel 12 26 55 100 149 10 21 46 85 129 Tokaj 14 29 59 104 153 7 18 43 84 133 Tiszadob 13 26 54 92 142 11 23 47 85 127 Polgár 12 26 54 97 144 8 19 42 80 122 Tiszabő 11 24 53 98 148 9 20 43 84 129 Tiszadorogma 12 25 53 97 145 10 22 47 85 130 Tiszafüred 12 25 54 98 148 10 21 44 81 122 Taskony 11 24 52 96 147 11 23 43 74 109 Szolnok 9 21 49 96 150 7 16 38 75 117 Csongrád 9 21 48 91 141 3 11 32 67 111 Szeged 8 20 46 90 142 5 14 33 65 104 bekövetkezése. Más kérdés például az, hogy adott napon milyen valószínűséggel számíthatunk arra, hogy a vizsgált folyószakaszon jeges időszak van. A jégjelenségek eloszlásgörbéi ugyanis átfedésben vannak egymással, adott napon például annak is van valószínűsége, hogy a folyó beáll és annak is, hogy a jég megindul. Annak a valószínűségét, hogy adott nap a vizsgált szakaszon jeges időszakra esik, így olyan módon határozhatjuk meg, hogy a jelenség lehetőségének kezdetét és megszűnését leíró eloszlásgörbék adott naphoz tartozó függőváltozói értékének különbségét vesszük. A fenti m egg o n d o lás ok n a k megfelelően meghatároztuk; milyen valószínűséggel lehet számítani arra, hogy adott nap a vizsgált szakasz egyes szelvényeiben állójeges időszakba esik. A számítás eredményeit az f.3.4. táblázat 1. adatrendszere tünteti fel. Hasonlóan meghatároztuk, milyen valószínűséggel várható, hogy adott nap jeges — zajló vagy álló — időszakba esik. Számításaink eredményeit ugyanezen táblázat 2. adatrendszere tünteti fel. összefoglalva eddigi vizsgálataink eredményeit, megállapíthatjuk, hogy rendelkezésre állnak a vizsgált szelvényekben a különböző valószínűséggel várható jégjelenségek időpontjai, a jeges és álló jeges napok időtar- tamánák valószínűsége, továbbá az, hogy a vizsgált szákasz egyes szelvényeinél adott nap milyen valószínűséggel esik jeges, illetve állójeges időszakba. Ezek az eredmények az 1900—1954. évi adatsorok alapján születtek. Nem foglalják tehát magukba a tiszalöki vízlépcső által előidézett változásokat. A tiszalöki vízlépcső jégjárására gyakorolt hatását a létesítés óta eltelt időszak észlelési adatainak alapján a következő fejezetben vizsgáljuk. 255
